Banai Péter Benő közlése szerint az Európai Unió arra számít, hogy idén a tagállamok mindegyike érdemi gazdasági visszaesést fog elszenvedni, ez alól Magyarország sem kivétel és a magyar kormány úgy számol, hogy 3 százalék körüli lehet a gazdasági visszaesés szintje.
Az idei év 3 százalékos visszaesése után jövőre 4,8 százalékos gazdasági bővüléssel számolunk és azzal kalkulálunk, hogy a munkahelyek száma bővülni fog, az inflációval 3 százalék körül kalkulálunk, a forint/euró árfolyam a most látott szint körül alakulhat, ezen kívül abban bízunk, hogy az államháztartás hiányát az idei év után ismét 3 százalék alá tudjuk szorítani
– sorolta.
Földi-Kovács Andrea kérdésére, hogy mi az, amit még alapjaiban átírt a koronavírus-járvány, az államtitkár kiemelte, a 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi készenlét fenntartása mellett, amit az is bizonyít, hogy egy rendkívül nagy összegű, a GDP 5 százalékát meghaladó, 2555 milliárd forintos gazdaságvédelmi alapot hoztak létre.
A vírus ellen nincs vakcina, így a vírus visszatérhet a következő hónapokban, vagy akár 2021-ben, ezért készen kell lenni arra, hogy az emberi életeket, az egészséget megvédjük, ezért a 2021-es költségvetésben az egészségügyi kiadásokat és a járvány elleni védekezés költségeit egy nagy összevont alapban szerepeltetik, ennek összege pedig 3000 milliárd forint
– ismertette Banai Péter Benő.
Az államháztartásért felelős államtitkár a 2021-es költségvetés kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy a családok támogatása jövőre is növekszik, a gazdasági intézkedések között nincs olyan, amely elvenne a családoktól, csaknem 70 milliárd forinttal növekszik a családi támogatások a tétele, ezen kívül a nyugdíjasokra is fókuszál a költségvetés.
Karácsony Gergely főpolgármester a kedden benyújtott költségvetési javaslatról azt mondta, két olyan változás is van a törvényjavaslatban, amelyek drámai mértékben lehetetlenítik el az önkormányzatokat. Az egyik a gépjárműadó átcsoportosítása, amelynek fele része eddig az önkormányzatok bevételét erősítette. A másik az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás összegének megemelése. Számításaik szerint az idei 10 milliárd forint helyett jövőre ennek közel négyszeresét kell majd a fővárosnak adó formájában befizetnie a központi költségvetésbe. Hozzátette: mindezt olyan helyzetben, amikor drámaian csökkentek a tömegközlekedés jegybevételei, és várhatóan drámaian csökkenni fog az önkormányzat legfontosabb bevételi forrása, a helyi iparűzési adóból (hipa) befolyó összeg is.
Banai Péter Benő kifejtette: valóban nő a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulás összege.
A főváros azonban egy jó anyagi helyzetben lévő önkormányzat, iparűzésiadó-bevétele tavaly közel 164 milliárd forintot tett ki. A fővárosi önkormányzat úgynevezett adóerőképessége nagyjából háromszorosa egy átlagos magyar településének.
Az államtitkár hangsúlyozta, a fővárosnak más önkormányzatokhoz hasonlóan hozzá kell járulnia az államháztartás kiadásaihoz.
Teljes beszélgetés:
HírTV
