Hergott Kristóf, a múzeum régészeti osztályának vezetője elmondta, a Szegvár-Tűzkövesen talált újkőkori leletek a magyar régészeti kutatás legfontosabb emlékei közé tartoznak.
A Sarlós Isten szobrát és négy másik idolt Szegvár-Tűzkövesen, az alföldi újkőkorszak egyik legnagyobb kiterjedésű telepén folytatott ásatások során találták meg 1955 és 1989 között. A szobrok különlegessége, hogy míg a hasonló figurák általában rendkívül töredékes állapotban kerülnek elő, ezeket a szobrokat épségben találták meg – közölte a régész.
Szegvár-Tűzköves Szentes és Szegvár között fekszik a Tisza bal partján, az egykori Kontra-tó mellett emelkedő magasparton. A lelőhelyet bár már Rómer Flóris is említette 1878-as lelőhelykataszterében, az első próbaásatást Csalog József – a Koszta-múzeum egykori igazgatója - végezte ott 1955-ben.
A következő évben találta meg a Sarlós Isten szobrát, amely nevét a figura vállára hajló eszközről kapta. A trónon ülő férfi arcán maszk van, kezében pedig valamiféle hatalmi jelvényt tart. A szobor vagy egy a korabeli társadalomban magasabb rendű személynek állított emléket vagy valamiféle istenséget ábrázol, egyes feltételezések szerint a sarló a földművesek körében a föld és ég elválasztásának mítoszához kapcsolódik.
A következő évek ásatásai során két ülő nőalak szobra került elő, majd Hegedűs Katalin régész által vezetett 1978-as feltáráson egy hermafrodita jegyeket mutató szobrocskát találtak. Az utolsó, Baltás Istennek elnevezett idol egy 1989-es szórványlelet volt.
Az Észak-Amerikából visszatért műtárgyak május végéig láthatók a múzeum Egy "majdnemvolt" város című időszaki régészeti kiállításán, amely a Szegvár határában feltárt újkőkori települést mutatja be – közölte a szakember.
Forrás: MTI
Fotó: szegvaronline.hu
