A rossz idő ellenére is sokan látogattak el a szentendrei skanzenba Szent Márton napja alkalmából. A szezonzáró rendezvényen tollat fosztottak, mesét hallgattak, kézműveskedtek és sült finomságokat kóstoltak az érdeklődők.
"A házainkban mindenhol zajlott valamilyen program, lehetett sok helyen kézműveskedni, vagy bekapcsolódni irodalmi borkóstolókba, kalákában végzett munkában részt vehettek a látogatók ezekben a munkatevékenységekben is, és Szent Márton mellett az idén megelevenedett Szent Hubertus alakja is, a vadászati programjainkat is bevontuk a programjaink közé"
- mondta Lengyel Emese, rendezvényszervező.
Márton napja fontos fordulópont volt a naptárakban: vidéken ekkor fejeződtek be a mezőgazdasági munkák, ilyenkor kóstolták meg az újbort és ilyenkor vágták le a hízott libákat. Szent Márton ünnepén ezért libát illik enni és újborral szokás koccintani.
"Ha sok libát eszünk, akkor a következő évben nagy bőség várható, azt is szokták mondani, hogy aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik, az újbort is ekkor szokták megkóstolni, eddigre forr ki, és ilyenkor döntik el, hogy ez most jól sikerült-e vagy nem, ezt hívják Szent Márton poharának, a másnapot pedig általában Szent Márton nyavalyájának szokták nevezni"
- jegyezte meg Prikler Szilvia, néprajzos muzeológus.
A liba és a bor fogyasztása a skanzenben sem maradt el. A sült liba mellcsontjából az időjárást lehet megjósolni: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: a néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Hír TV
