2024. 03. 04. Hétfő Kázmér napja
Jelenleg a TV-ben:

Háború Ukrajnában

Következik:

Napi aktuális 06:00

Kultúra

Krulik Zoltán: Sok minden formát ölt bennem ebben a termékeny időszakban

A Makám zenekar lelke, a világzene egyik jellegzetes alakja, Krulik Zoltán zenész, zeneszerző, dalszövegíró. Megihlették őt India, Afrika és a Távol-Kelet dallamai, a Makám neve is a perzsa–arab zenével kapcsolatos. Ady Endre meghatározó alakjáról, a muzsika varázslatáról és a karácsonyról beszélgetett vele a Magyar Nemzet.

  • Krulik Zoltán: Sok minden formát ölt bennem ebben a termékeny időszakban

– A zene és az irodalom mindig meghatározta az életét, különösen Ady Endre költészete. Hogy indult ön számára az Ady-korszak?

– Előbb született meg a Holdfényt vetettem című, Weöres Sándor Rongyszőnyegéből készült lemezünk, és az Encián, Sík Sándor verseivel, amikor a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója felkért egy Ady-estre. Már az általános iskolában szerettem az irodalmat, de valójában Pannonhalmán, a gimnáziumi éveim idejében talált el Ady néhány verse. Három magyartanárom volt a gimnáziumban, közülük az első Sámson Edgár, aki egy rigorózus öregúr volt és nagy Petőfi-rajongó, de imádtam az óráit. Halála után a szintén tudósalkat Söveges Dávid követte őt a katedrán. Imponáló eleganciával adott elő, rajongtunk érte, akárcsak Szabó Flórisért, aki már az érettségiig vitt bennünket. Ő mondogatta mindig, tréfálkozva: 

 Úgy nézzetek rám, csak ketten, Babits meg én, olvastuk eredetiben, olasz nyelven az Isteni színjátékot.

Humán érdeklődésű voltam, a magyar irodalom, történelem, a zene, a rajzolás és a zongorázás érdekelt. Noha matematikából közepes voltam, de ezzel a pannonhalmi közepessel simán felvettek a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára, ami ma egyetem. Bölcsészkarra egyházi gimnáziumból nem mehettünk akkor. A villamosmérnöki diploma pedig egy eszköz volt arra, hogy Budapestre költözhessek.

– Volt-e meghatározó vers, ami megszólította?

− Emlékszem, Flóris atya hívta fel a figyelmemet a Jó Csönd herceg előtt című Ady-versre. Olyan ősi félelmek rejtőznek ebben a műben, ami mindenkiben ott él, a kisgyerektől a felnőttig, és erre én olyan tizenvalahány évesen ráéreztem. Az ötvenes években sokféle félelmet éltünk át: a szüleim és a nagyszüleim az ávósoktól rettegtek. Csak ünnepek idején politizált a család, s nekünk, gyerekeknek minderről hallgatnunk kellett. Visszatérve Adyra, a Föl-földobott kő című versét is mindig dédelgettem magamban. Ady aztán 2018-ban bukkant fel újra, annak az évnek a nyarán keresett meg Bárány Anzelm, a Bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, aki rákérdezett, van-e Ady-műsorunk? Nem volt, de visszakérdeztem, mikorra kellene? A következő év januárja volt a határidő. Addigra lesz, ígértem, s azonnal fejest ugrottam Ady verseibe, olyan szemmel válogatva, melyik vers alkalmas dalszövegnek. Olvastam, míg meg nem szólaltak bennem a dallamok. Két album, a Budapest éjszakája szól és az Eladó a hajó című lemez született Ady verseire a Makám előadásában. A legújabb formációnk pedig a Makám Quartet.

− Ha már Budapest éjszakája szól: mit kell tudnunk a Budapest iránti rajongásáról?

− Első albérletem 1971-ben a Szófia utca–Nagykörút sarkán volt. Rögtön beleszerettem a városba, mely rajongás nem lanyhult azok után sem, hogy zenészként bejártam a világot. Párizs, Berlin, Prága, és sorolhatnám a többi gyönyörű helyet, szintén elvarázsolt, de Pest-Buda maradt a szerelem.

− Zeneileg mi határozta meg az útját?

− Az indiai zenével a Banglades filmben találkoztam, s a szitárt egy zenészbarátom szobája falán pillantottam meg. Egy pendítés elég volt, hogy eldöntsem, meg akarok tanulni rajta játszani. Három évig jártam Ravi Shankar magyar tanítványához, Kozma Andráshoz, aki egy ponton túl azon dilemma elé állított, hogy az észak-indiai klasszikus zenét választom-e hivatásul vagy a magam útját akarom járni. Az utóbbi mellett döntöttem, de az a sok tudás, amit megszereztem, máig hatóan beépült a zenéimbe. 

A Balkán zenéje szintén megfogott, többek között az európai fülnek szokatlan, asszimetrikus ritmikája miatt.

A teljes interjút ITT érheti el. 

Fotó: Krulik Ábel

Magyar Nemzet

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

Filmpremier a Puskinban: Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Filmpremier a Puskinban: Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án, szerdán tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!