Az olasz katolikus templomosok nagymestere, Mauro Ferretti a veronai San Fermo-templom renoválásakor bukkant egy kőszarkofágra, amelyen egy jelzés arról árulkodott, hogy abban egy "nagyon fontos templomos lovagot" temettek el.
Törvényszéki molekuláris biológusok 2019 őszén fogtak hozzá a leletek vizsgálatához és mintát vettek a csontvázból.
Radiokarbonos vizsgálatokkal megállapították, mennyi idő telhetett el a személy halála óta. Az így meghatározott időkeret 1166 és 1259 közé esett, amely magába foglalja az 1184-ben elhunyt nagymester halálának idejét is.
A veronai sírban talált elhunyt a szakértők szerint jobbkezes volt, halálának idején 50-70 éves kor közötti lehetett. Mindez egybevág azokkal az ismeretekkel, amelyeket ma a legbefolyásosabb templomos alakjáról tudni.
A sejtés igazolásához további DNS-elemzésre van szükség a kérdéses személy rokonaitól vett minták segítségével. A Torroja család lehetséges tagjait egyes katalán városokban és egykori templomos várakban temették el. Amennyiben a DNS-vizsgálatok során párhuzamosságokat tárnak fel, igazolást nyer a tudósok hipotézise - fejtette ki Jan Cemper-Kiesslich, a Salzburgi Egyetem igazságügyi orvostani és törvényszéki neuropszichiátriai részlegének DNS-szakértője.
A koronavírus-járvány miatt azonban egyelőre nem tudták elvégezni a szükséges vizsgálatokat a rokonok maradványain.
A lovagrendet illetően továbbra is vita van arról, hogy 1312-ben véglegesen feloszlott vagy csak "ideiglenesen felfüggesztették" a működését. Az Arnau de Torroja nagymester földi maradványait rejtő sír helyének meghatározása fontos lépés a kortárs templomos rendek utólagos legitimációja szempontjából - fejtette ki Cemper-Kiesslich.
A 14. század elején valószínűleg az eredeti templomos lovagok hatalma, befolyása és gazdagsága szálka volt IV. Fülöp francia király és V. Kelemen pápa szemében. Az egyfajta katonai elitegységként működő templomos lovagrendet ezért egy nagy feltűnést keltő, hosszadalmas perbe fogták, az inkvizíció sátánizmus és istenkáromlás bűnében vétkesnek nyilvánította.
A lovagrend felszámolásának jogosságát és tényét azonban újabb kutatások kérdőjelezik meg a Salzburgi Egyetem jogtörténésze, Daniele Mattiangeli szerint.
MTI
