Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda kedden érkezett az égitestre, hogy kőzetmintákat gyűjtsön az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn. A minták segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében.
Az űrszonda leszálló egysége először előkészítő munkákat végzett, kinyitotta napelemes szárnyait. A talajba fúrva is gyűjtött kőzetet, hosszú mechanikus karjával pedig a felszínről is.
A gyűjtési művelet 19 óra munka után befejeződött - közölte a CNSA. Arról nem közöltek információt, milyen mennyiségű mintáról van szó, az eredeti tervek szerint két kilogramm volt a cél.
Kína eredeti számításai szerint mintegy két napba telt volna a mintagyűjtés, a teljes misszió pedig 23 napba.
Befejezve feladatát, Csang'o-5 elhagyja a Hold felszínét, felemelkedik és dokkol a jelenleg a Hold körül keringő rakétán. A minták ezután a modul fedélzetén lévő kapszulába kerülnek, mely leszállítja azokat a Földre.
Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 a Föld kísérőjének távoleső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül.
A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda.
Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat, legénységes misszió során sikerült mintákat hozni a Holdról. Az amerikai Apollo-missziók mintegy 380 kilogramm, a Szovjetunió mintegy 300 gramm holdkőzetet hozott a Földre.
MTI
