A Nyíregyházán született, Pamír névre hallgató nőstény a nyilvánosság előtt, teljes nyugalomban neveli és szoptatja kölykeit – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark szóvivője szerdán az MTI-vel. A jelenleg körülbelül fél kilogrammos kölykök – amelyek nemét nem tudták még megállapítani – anyatejjel táplálkoznak, és fokozatosan fognak átszokni a húsból álló takarmányra.
Ennek a helyzetnek a nagymacska iránt rajongók örülhetnek leginkább, hiszen a szakemberek általában hat-nyolchetes korban mutatják be a nagyközönségnek az itt született kölyköket. A szüléskor a nőstény általában elvonul, most azonban Pamír annyira biztonságosnak érezte a külső kifutót, hogy a vendégek elől elzárt ellető boksz helyett az üvegablaknál, a látogatók előtt szülte meg a kicsiket. Így az ide érkezők a három kölyök felcseperedését születésüktől kezdve követhetik majd - ismertette a szóvivő.
Az esemény másik különlegessége, hogy bár a tigrishímekre általában nem jellemző az atyai gondoskodás - a párosodás után a hímek elhagyják a nőstényeket - az ötéves apa, Borisz a családdal él közös kifutóban és védelmezi őket.
Pamírnak egyébként nem ez volt az első terhessége: tavaly áprilisban három kölyöknek adott életet, amelyek az Igor, az Amur és a Karina nevet kapták. Őket a fajmegőrzési tenyészprogram keretében más állatkertekben helyezték el.
 |
| Fotó: Balázs Attila / MTI |
A macskafélék családjának jól ismert ragadozói közül a tigris a legnagyobb és a legerősebb. Alfajai mindegyike veszélyeztetett, a szibériai tigriseket jelenleg a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolják. Az amuri tigrisnek is nevezett faj természetes elterjedési területe eredetileg Kelet-Szibéria, Korea és Mandzsúria volt, manapság azonban csak az Amur és az Usszuri folyók vidékén él alig négyszáz példány. Megritkulásuk oka a rájuk, illetve főbb táplálékállataikra, a szarvasokra és vaddisznókra irányuló vadászat, orvvadászat, valamint a természetes élőhelyek pusztulása.
 |
| Pamír és háromnapos kölykei |
| Fotó: Balázs Attila / MTI |
A kicsik születése szakmailag is örömteli, mert szüleik kitűnő genetikai állománnyal rendelkeznek, így az utódok komoly alapját fogják képezni a későbbiekben az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogramnak.
