Elképesztő memóriával volt megáldva, nem csak a függvénytáblázatot tudta fejből, de olyan haszontalan adatokat is, mint a híres emberek életkora napokban.
Iskoláit ösztöndíjjal végezte, s gimnazistaként rájött, hogy ezerig a prímszámok száma fordítva arányos logaritmusukkal. 1799-ben az algebra alaptételének bizonyításáért kapott doktorátust - a komplex számokat egyébként csak 1831-ben definiálta, előtte mesterien megkerülte a kérdést. A számelmélet kezdetét 1801-es Disquisitiones Arithmeticae (Számelméleti vizsgálódások) című művétől számítják. Ő igazolta, hogy a természetes számok csak egyféleképp bonthatók prímtényezőkre. Körzővel és vonalzóval tizenhétszöget szerkesztett, s számelméleti úton bebizonyította, mely szabályos sokszögek szerkeszthetők ilyen módon. 1801-ben részt vett a szem elől vesztett Ceres kisbolygó fellelésében, Gauss a pálya hat jellemzőjét számításba véve jelezte a bolygó "feltalálási helyét", és kidolgozta a perturbáció-elméletet (a bolygók pályájában más égitestek hatására jelentkező zavar).
Gauss 1807-ben a Göttingeni Egyetem professzora és a csillagvizsgáló igazgatója lett. Geodéziával is foglalkozott, feltalálta a forgatható naptükröt, kidolgozta a Gauss-féle hibagörbét a természeti jelenségek normális eloszlásának jellemzésére, megalkotta a görbült felületek elméletét; az ő eredményeire épített Einstein az általános relativitás-elméletében.
Gauss nem hitte, hogy csak euklideszi geometria képzelhető el, s el is jutott a nem-euklideszi mértan egyes elemeihez, de mivel félt tudóstársai reakcióitól, nem publikálta eredményeit. Amikor levelezésében (a korabeli tudósok így tartották a kapcsolatot, osztották meg eredményeiket) nem-euklideszi geometriáról esett szó, azt írta: ezzel ő már régen foglalkozik, s mások ne tegyék ezt, mert kevesen értenék meg. Barátja, Bolyai Farkas 1831-ben elküldte neki a fia, János abszolút geometriáját részletező Appendixet (Bolyai rendszere az euklideszi és a nem-euklideszi geometriát is magában foglalja.) Gauss ezt felelte: "ha dicsérném, az azt jelentené, hogy magamat dicsérem, mert a mű egész tartalma, az út, melyet fiad követett, és az eredmények, amelyre jutott, majdnem végig megegyeznek részben már 30-35 év óta folytatott elmélkedéseimmel." Nyilvános véleményt azonban nem adott, amivel nagyban hozzájárult a Bolyaiak tragédiájához.)
Gauss kidolgozta az elliptikus függvények elméletét s a lineáris egyenletrendszerek megoldását. Hidrodinamikai kutatásai az energia-megmaradás elvének kidolgozását segítették, elektromágneses vizsgálatai eredményei révén jött létre az elektromos távíró. 1839-ben Mihail Osztrogradszkij nyomán megalapozta a potenciál-elméletet, a távolság négyzetével fordítottan arányos erők tanát, s kidolgozta a CGS fizikai mértékrendszert (cm, g, sec). A mágneses és az elektromos fluxusra (az erőtér egységnyi felületét metsző erővonalak száma) vonatkozó tétele az elektromágnesség alapképleteibe, a Maxwell-egyenletekbe épült be. A biztosításban a díjakat a halálozási arány és a valószínűség-számítás alapján állapította meg. Nevéhez fűződik a legkisebb négyzetek módszere amelyet mind a mai napig használnak minden tudományágban a mérési hiba hatásának minimalizálására.
A leghíresebb tudományos társaságok, így a brit Királyi Társaság és a Francia Akadémia tagja volt, megkapta a Becsületrendet, 1849-ben Göttingen díszpolgára lett. 150 dolgozata nagy hatással volt a matematikára, jóllehet sok fontos művét nem publikálta, mivel nem feleltek meg három elvének: Keveset, de éretten; mindent be kell fejezni; abszolút pontosság. Már életében - Isaac Newton és Arkhimédesz mellett - a matematikusok fejedelmének tartották. Egy anekdota szerint az 1850-es évek elején a nagy német tudós, Alexander von Humboldt Párizsban járva megkérdezte egy francia kollégáját: Ki Németország legnagyobb matematikusa? - Pfaff, hangzott a válasz. - És Gauss? - kérdezte megütközve Humboldt. - Ő a világ legnagyobb matematikusa - felelte a francia.)
Elméje soha nem nyugodott, a hatvanon is túl járt, amikor megtanult oroszul. Életében a munka volt az első, ami emberi kapcsolatai rovására ment: a híres, bár nem hiteles anekdota szerint, amikor megmondták neki, hogy felesége haldoklik, a számításaiba merült Gauss azt dünnyögte: Mondják meg neki, hogy várjon egy percet, amíg befejezem. Életét személyes tragédiák terhelték, mindkét felesége fiatalon halt meg, hat gyermeke közül csak egy élte túl. Minden idők egyik legnagyobb matematikusa 1855. február 23-án halt meg Göttingenben. Szülővárosában álló szobrának talapzata egy tizenhétszögű csillag. Számtalan intézményt, a Holdon krátert és egy kisbolygót is elneveztek róla, a CGS mértékegységrendszerben az ő nevét viselte a mágneses indukció mértékegysége.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
