Valamikor, több mint négyszáz évvel ezelőtt készítették el a mai Belgium területén az első belga búzasört, vagy másnéven witbiert. A sokszor csak fehér sörnek is nevezett típus a történelem viharaiban egy időre teljesen eltűnt, napjainkban azonban sosem látott népszerűségnek örvend a különleges sörök kedvelőinek körében.
Belgium északi részén, Flandriában – ahogy akkoriban szerte Európában – több száz évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt általános a komló használata a sörfőzésben, így a fehér búzasör sem a sörök keserűségéért felelő hozzávalóról szól, sokkal inkább a különleges sörélesztő és a sörhöz adott gyógynövények alkotta ízharmóniáról.
Habár a witbier igen népszerű volt egy időben, a láger sörök térhódításával az 1950-es években egy időre teljesen eltűnt a piacról. A stílus akkor menekült meg, amikor 1965-ben egy Brüsszeltől nem messze található településen újból főzni kezdték.
A jellegzetes witbierek szűretlenek, kissé opálos megjelenésűek, klasszikusan világos szalmasárgák, gyönyörű, fehér habkoronával. A készítésükkor felhasznált frissen darált koriander és a narancshéj adja jellegzetes ízvilágukat. Pannonhalmán a sör fűszerességét kamillával élénkítették tovább, így kóstolva valóban megfigyelhető, hogy a jellegzetes korianderes, narancsos aromák mellett a kamilla is meghatározó szerephez jut. Az apátságban egyébként is fontos célkitűzés a jövőre nézve, hogy minél több fűszert és alapanyagot a Főapátság gyógynövénykertjéből tudjon majd beszerezni a sörfőzde, így a witbierhez szükséges kamillavirágot is – mondta Juhász Martin-Blaise sörfőzőmester, aki azt is elárulta, hogy a kamilla, a többi fűszerrel együtt a sörlé forralásának végén kerül hozzá az italhoz.
A sör, amelynek gazdag aromái a javasolt fogyasztási hőmérsékleten – 5-7°C-on – mutatják meg magukat leginkább, már elérhető azokban a webshopokon és boltokban, ahol a Pannonhalmi Főapátság sörcsaládjának többi tagja – a Blonde, a Dubbel, a Tripel és a Quadrupel – is megvásárolható.