Vácott végeztek régészeti feltárást a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai, egy mélygarázs építése előtt. A közel ezer négyzetméteres és mintegy kétméter mélységű területet átvizsgálása során a neolitikumra jellemző tárgyakat találtak, majd néhány bronzkori kerámia töredéke is felszínre került. A mélyben egy cölöpszerkezetes ház rejtőzött, a hozzátartozó tároló- és anyagnyerő gödörrel, ahol a cölöpöket leásták, a ház falát pedig agyaggal kenték fel. A háznál a kutatók szórványosan maradványcsontokat is felfedeztek, és a leletek tanúsága szerint a ház korabeli lakói nagy valószínűséggel ide temetkeznek télvíz idején. Nem ezek azonban a legizgalmasabb leletek a területen.
„A neolit kori szinten teljesen véletlenül egy mamutagyarba botlottunk, ami annyira szokatlannak tűnt, hogy először egy megkövesedett fának néztük. Egy ilyen felfedezés ritka leletnek számít, főként egy neolit és bronzkori területen, ahol hiába kerestünk paleolitikumra utaló nyomokat. Ezek az óriási emlősök a kőkorszak emberének kortársai voltak, ezért nem tudjuk, hogy a mamutagyar hogyan kerülhetett ide. Izgalmas kérdés lehet, hogy vajon a neolitikum kori emberek vitték oda vagy a folyó hordalékával került a felfedezési helyszínre. Egyelőre csak feltételezéseink vannak, de vagy az újkori bolygatás során is ide kerülhetett” – mutatott rá Fajka Szilárd, a Salisbury Régészeti Kft. munkatársa.
Ahhoz, hogy a mamutagyart egyben tartsák, a szakemberek folyton locsolták és a védelem érdekében betemették: aknaszerűen körbeásták, a lehetőségekhez mérten megtisztították a földtől, majd egy pléhlemezt tettek alá, lefóliázták, és így sikerült a földről egyben felvenni. A körülbelül 80 centiméteres agyar most a Salisbury Régészeti Kft. műhelyébe került, feltehetően a Természettudományi Múzeumban fogják tovább vizsgálni. Ezt követően a szentendrei Ferenczi Múzeumban helyezik majd el.
A legközelebbi, ehhez hasonló mamutleletet Budapesten, a mai Mammut áruház területén találták a régészek, ahol egy csontváz, egy koponya és egy mamutagyar hevert a föld mélyén. Az elefántfélék családjába tartozó mamutok mintegy 200 ezer évvel ezelőtt kezdtek elterjedni Eurázsiában. Kihalásukért a gyorsan változó klíma tehető a felelőssé, de az ember általi túlvadászatnak is szerepe lehetett az eltűnésükben.
