Határokon átívelő hagyományként, negyedik éve sütik meg a magyarság kenyerét Szolnokon. Az óriáscipó alapanyagait a hazánktól elcsatolt területek pékjei hozták, és 235 kilós tésztává gyúrták össze még kedden. „Attól Kárpát-medence kenyere, hogy az öt elszakított országrészből jött egy-egy pék és egy-egy elöljáró, plusz a magyarországi pékek, és attól különleges, hogy itt csak természetes anyagokat használunk, tehát a pityóka az pityóka, a liszt az liszt, nincs benne semmiféle adalékanyag” – mondta Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester.
Az idén kétszáz kilósra sütött pityókás kenyér 130 kiló lisztből, 30 kiló burgonyából, 70 liter vízből, 2-2 kiló sóból és élesztőből készült. „Természetesen minden egyes alkotórésznek és minden egyes morzsának és minden egyes búzaszemnek, ami benne van, mindennek szimbóluma van, hiszen az emberek is egy ekkora egységben tudnak igazából a Kárpát-medencében együtt élni, együttműködni” – mondta Harcsa Béla, a Kárpát-medence Kenyere ötletgazdája.
A tésztát negyven percig dagasztották a pékek, utána kelni hagyták, majd az óriáscipót 350 fokon sütötték ki Közép-Európa legnagyobb kemencéjében, amit jelentős önkormányzati támogatással, székely mesterek építettek tavaly a Szolnoki Művésztelepen. „Lehet, hogy a határok mást mutatnak, de a magyarság egységes, a Kárpát-medence magyarjai erősek, és szeretik egymást” – mondta Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere.
A hagyományok ápolásának fontosságára hívta fel a figyelmet az augusztus 20-i szolnoki ünnepségen a földművelésügyi miniszter is. „Látom azt is, hogy az ország legkülönbözőbb pontjain sülnek most kenyerek, hagyományos vízimalmokban, szélmalmokban őrölik a lisztet és kézzel dagasztják. Azt hiszem, hogy ez egy olyan dolog, amire nem is gondoltunk volna pár évvel ezelőtt” – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A kétmázsás kenyeret megszentelése után Szolnok lakosai közt osztják szét.
