A jelenség a fakivágás és az égetés számlájára írható, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás szerepe eddig nem volt meghatározható, de valószínű, hogy a jövőben számítani fog. Az erdő háromnegyed részében a 2000-es évek eleje óta csökkent a pusztulás - aszályok vagy bozóttüzek - utáni újraéledés képessége, ezt a tudósok figyelmeztető jelnek tartják.
A potsdami Éghajlatkutató Intézet, a Müncheni Műszaki Egyetem és az angol Exeteri Egyetem tudósai közösen készítették a tanulmányt. "Az amazóniai őserdő a fajok sokféleségének egyedülálló otthona, mely erősen hat a dél-amerikai esőzésekre óriási mértékű kipárolgása révén. Rengeteg szenet is tárol, amely üvegházhatású gázként kerülhet a levegőbe, és ha akár csak részlegesen is kipusztul, ezzel fokozza a globális felmelegedést" - mondta Niklas Boers, a potsdami kutatóintézet tudósa. Amazóniát a Föld rendszerében fordulópontként tartják számon.
Sebezhetőségét számos tanulmány kimutatta. A jövőjét kutató számítógépes szimulációk eltérő eredményeket hoztak, ezért most az elmúlt évtizedek ellenállóképesség-változási jeleinek konkrét megfigyelési adatait vizsgálták a kutatók. "A 2000-es évek eleje óta látjuk az ellenállóképesség csökkenését, de nem tudjuk megmondani, mikor következhet be az esőerdő szavannává válása. Amikor ez észrevehető lesz, valószínű, hogy már nem lehet visszafordítani" - magyarázta Boers.
A kutatás A Föld rendszerének fordulópontjai (Tipping Points in the Earth System, TiPES) című projekt része, az EU Horizon 2020 programja finanszírozza. A kutatók most olyan stabilitási mutatókat használtak, mint korábban a grönlandi jég és az atlanti-óceáni körforgási rendszer vizsgálatakor. Ezek a mutatók a rendszer dinamikája kritikus lassulásának azonosításával jelzik, ha egy rendszer hirtelen változás felé halad. Két adatsort elemeztek, az egyik a biomasszát, a másik az erdő zöld színét képviselte.
Az elemzés feltárta a kritikus lassulást, amely a rendszer egyensúlyi állapotát helyreállító erők gyengeségeként látható. Ezek az erők állítják vissza a zavarok után az egyensúlyt. A megfigyelések elemzése azt mutatta, hogy sok területen már folyamatban van a destabilizáció. Az ellenállóképesség elveszítésének okait vizsgálva megnézték, hogy függ össze a csapadékkal egy adott területen.
A szárazabb területek nagyobb kockázatot mutattak, mint a nedvesebbek. "Ez azért ijesztő, mert az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) modelljei az amazonasi régió általános kiszáradását vetítik előre az ember okozta globális felmelegedés hatására" - tette hozzá Boers.
Fotó: AFP/MAURO PIMENTEL
MTI
