A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés során számos közintézmény épületének kialakításáról született döntés, így készült el a színház, a postapalota és szegedi Magyar Királyi Polgári Törvényszéki Palota is. Az épület tervezője Meixner Károly és Ney Béla voltak. A telket a város ingyenesen biztosította, az egy évig tartó kivitelezés költsége pedig 144 ezer forint volt. A kétemeletes neoreneszánsz stílusú épületet 1883-ban adták át.
A palota nagyobb átalakítása 1904 és 1906 között Wagner Gyula tervei alapján zajlott le, ekkor készült el az esküdtszéki terem, amely ma díszteremként működik. Az épülethez és a szegedi esküdtszéki bíráskodáshoz kötődik a korszak egyik leghíresebb ügye, Haverda Mariska és társainak pere.
Az épület nagyobb rekonstrukcióját az 1970-es évek első felében végezték el, ekkor alakították ki az udvaron az évtizedeken át a bíróság mellett a szomszédos színházat is kiszolgáló fűtőművet is.
Az épület földszintjén jelenleg a Szegedi Járásbíróság, első emeletén a Szegedi Törvényszék működik, a második emeleten pedig a törvényszék és a járási ügyészség munkatársai osztoznak. A harmadik emeleten az egykori zárkasor helyén az ügyészség munkatereit alakították ki.
A dokumentumfilm nézői megismerhetik az igazságügyi palota felújításának terveit is. Ezek alapján az ingatlan alapterülete az udvar befedésével a jelenlegi 10-ről 12,5 ezer négyzetméterre nő, és egy korszerű, a 21. század követelményeinek megfelelő épület szolgálja majd az igazságügyet.
MTI
