„Szépen elindul a taposókerék, amikor valaki benne van és hajtja. Forgásba lendül a felső malomkő körülbelül olyan kétszázas fordulattal, és a garatból szépen lassan beleszóródik a búza a kövek közé. Tudom szabályozni a kövek közötti távolságot, és lassan elkezd őrlődni, és akkor kihullik a lisztesládába a liszt” – magyarázta a Hír TV-nek a taposómalom működését a malomgazda.
A Bugarszki család hét éve vásárolta meg az akkor még romos vízimalmot a Csele patak mellett. Felújítás után jött az ötlet, hogy a meglévő mellé egy taposómalmot is építenek. A taposómalomban végzett munka embert próbáló, kimerítő volta miatt az évszázadok során főként börtönökben alkalmazták kínzóeszközként. A mohácsi szerkezetet gyergyószentmiklósi szakemberek készítették, a malomkövek és a gerendák szintén Erdélyből származnak.
„Amikor a malomnak a történetét írtuk, akkor merült fel az, hogy ilyenfajta malmok, hogy taposómalmok is léteztek a világban 2000 évvel ezelőtt, már 2300 évvel ezelőtt. És nagyon hamar kiderült az, hogy nem találunk erre analógiát. Kutattuk négy évig szerte a világban, és nagyon nagy meglepetés volt, hogy, úgy tűnik, nem maradt fenn sehol a világon olyan malomszerkezet, ami emberi erővel működik” – nyilatkozta Bugarszki Norbert.
A taposómalom hivatalos átadása jövő májusban lesz. A kivitelezést az Európai Unió és a magyar állam hétmillió forinttal támogatta.
