„A rovarok megeszik az ebédünket” - állítja a seattle-i Washington Egyetem kutatója, Curti Deutch.
A rovarok szaporodását és anyagcseréjét befolyásolja a környező hőmérséklet. A Curtis Deutch és kollégái vezette kutatócsoport számításai szerint az átlaghőmérséklet 1 fokos növekedése 10-25 százalékos emelkedést okozhat a búza a kukorica és a rizs károsodásában. Előrejelzésük az augusztus 31-i Science magazinban jelent meg.
„A rovarok jelenleg a világ kukoricájának és búzájának 8 százalékát eszik meg, míg az elvetett rizs 14 százalékát károsítják meg” – mondja Deutsch. Ha a Föld átlagos globális hőmérséklete csak 2 fokkal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé, az éves termésveszteség a kukoricánál körülbelül 10 százalékot, a búzánál 12 százalékot a rizs esetében 17 százalékot érhet el. Ez összesen mintegy 213 millió tonna termésveszteség összesen a három fő gabonafélére nézve.
Az emlősöktől és madaraktól eltérően a rovarok a környezet hatására szintén vagy felmelegednek vagy lehűlnek. Ha egy rovar felmelegszik, egyúttal az anyagcseréje is felgyorsul. Minél gyorsabban éget energiát, annál mohóbban táplálkozik, valamint hamarabb is reprodukálódik. A felgyorsulás mértéke nem tér el túlzottan a rovarok fajtáinál – mondja Deutsch. A kutató és kollégái matematikai szimulációt végeztek arról, hogy a rovarok összességében milyen mértékben melegszenek fel, ezáltal hogyan szaporodnak, és milyen tempóban semmisítik meg a magokat a melegebb időben.
A trópusi rovarok gyakran megközelítik a hőmérséklet-tolerancia felső határát, azt a legmagasabb hőfokot, ahol egy rovarnak annyi hőveszteséggel kell már szembenéznie, hogy képtelen hatékonyan szaporodni. A hűvösebb mérsékelt zónákban, ahol egyúttal a legtöbb búzát is termesztik, a rovaroknak sokkal nagyobb lehetőségük nyílik egy „felgyorsultabb életre". „Ez a jövőben a búzatermesztést különösen sebezhetővé fogja tenni” – mondja Deutsch.
„Rendkívül fontos első lépés ez a jövőbeni kártevő-veszteségek előrejelzésére” – mondja Nathan Lemoine, a Coloradoi Állami Egyetem élettani ökológusa, aki a növény-rovar kölcsönhatások szakértője. Másokkal együtt ő is figyelmeztet azonban arra, hogy a rovarok anyagcseréje csak egy tényező azon számtalan közül, amelyek befolyásolják azt, hogy jobb vagy rosszabb lesz a jövőben a terméshozam.
„A gazdálkodóknak valószínűleg új védekezési módszereket kell kifejleszteni, és ez növelni fogja a gazdálkodás költségeit” – mondja Erich-Christian Oerke, a bonn-i Egyetemről, aki 2006-ban adta ki azon első adatokat, melyek az új tanulmány kiindulópontjaként szolgáltak. Oerke azonban már nem vett részt az új számítások megalkotásánál.
Az emelkedő hőmérséklet egyszerre ösztönözheti vagy épp rettentheti el az új területekre behatoló rovarokat. A hőmérséklet-növekedés ugyanis hatással van a rovarok parazitáira is, azokra, amelyek pusztítják a rovarok lárváit. Az előrejelzéseket tehát mindenképp finomítani kell a jövőben.
„Nem akarom, hogy az emberek azt gondolják, hogy ez egy világvége történet” – mondja Deutsch. „Az éhes rovarok nem fogják teljesen eltörölni ezeket a növényeket a Föld színéről, azonban minden élelmiszer-veszteségnek következménye van egyre zsúfoltabbá váló világunkban.”
