Az otthon játszó, kék mezes Kazincbarcika 1–0-ra verte szombaton a Kisvárdát. A meccs rangadónak számított az NB III. Keleti csoportjában. 300 néző volt rá kíváncsi. A vendégek elveszítették idei veretlenségüket, de némi vigaszt jelenthet nekik, hogy új arénában vehetnek hamarosan revánsot a riválisukon. Kisvárda 800 millió forintot kap a futball fejlesztésére a jövő évi költségvetésből. Háromszor annyit, mint az NB I-ben játszó Győr, Kecskemét, Paks, Pápa vagy éppen az Újpest. A szabolcsi klub az előző idényben még egy osztállyal feljebb játszott, de tavasszal búcsúznia kellett az NB II-től. Szeretnék magukat visszaverekedni, az állami támogatásból 2500 fős stadion épül a rossz minőségű pálya helyén.
– A második legnagyobb nézőszámmal rendelkeztünk az NB II-es sorozatban. Nagyon nagy városokat tudtunk megelőzni: Békéscsaba, Zalaegerszeg, Dunaújváros. A Nyíregyházával mutatja, hogy ez a vidék mennyire futballszerető közönséggel van megáldva. Azt gondolom, hogy az évben, az NB III-as évünkön is magasan a legnagyobb számmal büszkélkedhetünk – nyilatkozta Révész Attila, a Várda Sportegyesület szakmai igazgatója.
Az NB I-es Pápa csapata egy alig tíz éve épült stadionban játszik. A létesítmény 4500 nézőt is elbírna, de a hazai találkozókat átlagosan 1200-an látogatják. A klubvezetés a nézőszám megduplázását reméli a stadion fejlesztésétől. A pályát alácsövezik és fűthetővé teszik. Szombathelyen 10 ezer férőhelyes stadion épül, miközben a helyi csapat, a Haladás hazai mérkőzéseire kétezren járnak ki a csaknem nyolcvanezer lakosú megyeszékhelyen. „Mindenképpen ki kell, hogy szolgálja, kielégítse Szombathely megyei jogú városnak az igényeit. Hiszen ezek a legnagyobb terek, ahol koncerteket, labdarúgó-mérkőzéseket, sporteseményeket, bármi egyebeket lehet rendezni” – mondta Vígh László, a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztések miniszteri biztosa.
A bajnoki címvédő Debrecen már az előző kormányzati ciklusban megkapta a maga stadionját. A 20 ezer férőhelyes aréna fél éve működik, felépítése 12,5 milliárd forintba került. „Mindenre volt példa: telt házzal játszottunk magyar bajnoki mérkőzést, telt házzal láttuk vendégül a magyar labdarúgó-válogatottat, telt ház követte a nyitóünnepséget, ami egy esztrádműsor volt, telt ház követte az augusztus 20-i karnevál gálaestjét, tökéletesen jól működtünk. Ha ebben a stadionban van 10-12-15 ezer, 20 ezer néző, akkor itt bizony profit is van” – mondta Krecz Tibor, a Nagyerdei Stadion marketingigazgatója.
A sportközgazdász szerint a magyar futball jelenlegi népszerűsége mellett a stadionokra költött közpénz nem térül meg. „Színházak esetében sem azt várjuk el, hogy a beruházási költségek térüljenek meg. Azt várjuk el minimálisan, hogy teremtődjön egy olyan tárgyi környezet, amely kulturált szórakozási lehetőséget biztosít széles társadalmi rétegek számára, oly módon, hogy a működési költségeket azért finanszírozni tudjuk a bevételekből” – fogalmazott a Hír TV-nek Dénes Ferenc.
Magyarország sportnagyhatalom – mondta a terület államtitkára a napokban, amikor ismertette a 2015-ös költségvetés számait. De a mondatot ő is úgy folytatta, hogy a magyar futball nem a jelenben, hanem a múltban volt eredményes. „Nem abból kell kiindulni, hogy most, per pillanat mennyien vannak egyes stadionokban. Ahogyan a játék színvonala növekszik, ahogyan egyébként a szurkolók megérzik, hogy igenis, méltó körülmények között, kulturált körülmények között szurkolhatnak, és hogyha elmegyünk Romániába, mondjuk Bukarestbe, vagy akár Kijevbe, azt láthatjuk, hogy ilyen típusú stadionok, vagy jóval nagyobb stadionok állnak rendelkezésre, hogy kulturált körülmények között tudjanak mérkőzéseket megrendezni” – véli a sportállamtitkár.
Simicskó István azt mondta, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség javaslata alapján választották ki a stadionfejlesztések helyszíneit, és nem volt szempont, hogy Tállai András nemzetgazdasági államtitkár Mezőkövesd, Seszták Miklós fejlesztési miniszter pedig Kisvárda országgyűlési képviselője. A stadionok korszerűsítésére a kormány csaknem 20 milliárd forintot szán 2015-ben, a fejlesztési program tartalékkerete pedig további 420 millió forint.
A stadionépítések tervezett költségvetési támogatása 19,2 milliárd forint, tartalékkeret 420 millió forint. Ebből:
– Budapest Honvéd – 2,1 milliárd forint
– Kisvárda – 800 millió forint
– Vasas – 500 millió forint
– Újpest – 240 millió forint
– Pápa – 240 millió forint
– Mezőkövesd – 180 millió forint
