A román genom 50–60 százalékban szláv eredetű, hasonlóan balkáni szomszédaihoz, valamint Bulgáriához és Horvátországhoz – derül ki A Balkán genomtörténete a római határtól a szláv népvándorlásig című tanulmányból, amely az amerikai Cell tudományos folyóiratban jelent meg nemrég.
A dáko-román eredetelméletet porrá zúzó kutatásról beszámolt a szerb és a bolgár sajtó is. A Tanjug.rs portál egyenesen úttörőnek nevezte a DNS-kutatást, ami Bulgáriára, Észak-Macedóniára, Szerbiára, Romániára, Albániára és Görögországra nézve a balkáni népesség genetikai szerkezetével kapcsolatos megdöbbentő felfedezésekhez vezetett. A lap hozzátette, hogy a szerbiai, spanyol és amerikai tudósok együttműködésével készült tanulmány rávilágít a szláv gének elterjedtségére a régióban.
A Cell.com portálon közzétett eredmények szerint a bolgárok, a románok és a horvátok rendelkeznek a legmagasabb szláv génkoncentrációval. Ezzel szemben a görögöknél a legalacsonyabb ennek a genetikai örökségnek a jelenléte: 4 és 20 százalék között mozog.
A román sajtó egyelőre nem számolt be a kutatásról, ami nem csoda, hiszen ezzel a mesterséges alapokon álló dáko-román kontinuitáselmélet megszűnt létezni. Mint ismert, ennek mezsgyéjén tartja magáénak Erdélyt a bukaresti hatalom.
A Mandiner rámutatott: a kutatás azért érhette kellemetlenül a románokat, mert évtizedek óta hirdetik a dák-román elméletet, mely a román és a latin nyelv rokonságán alapuló elmélet. Ennek értelmében az erdélyi románok az egykori római Dácia lakóinak, a romanizált dákoknak és a római telepeseknek leszármazottai, tehát ők Erdély őslakói.
