A tavalyi év egészét tekintve 0,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, ami az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte: a gazdaság fordulóponthoz érkezett, miután belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma fokozatosan javul. A miniszterelnök nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság új korszaka kezdődött el. Orbán Viktor ennek kapcsán egy korábbi a következő pontokat sorolta fel:
- teljes foglalkoztatottság,
- tartjuk Európa legalacsonyabb rezsiárait,
- növeljük a béreket,
- duplájára emeljük a családi adókedvezményt,
- bevezettük a munkáshitelt, 1400 milliárd forinttal támogatjuk a kis- és közepes vállalkozásokat,
- 450 milliárd forintnyi állami beruházást indítunk.
Magas szinten a foglakoztatási ráta
A kormány azon dolgozik, hogy a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot (az uniós cél 78 százalék), továbbá ötszázezer új munkahelyet hozzon létre és dinamizálja a meglévő munkaerő-forgalmat a munkaerő-kínálat bővítésével és fejlesztésével. A foglalkoztatottak száma tartósan 4,7 millió fő körül alakul, ez a mutató decemberben 4 millió 678 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot jelzett. Kedvező, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, míg az inaktívak száma is rekordalacsony szintre ért.
Folytatódik a reálkeresetek emelkedése
Az elmúlt évben három évre szóló történelmi bérmegállapodás született. A minimálbér emelése magával húzza a magasabb kereseteket is. A statisztikai hivatal legutóbbi közlése szerint novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 ezer forint volt. A reálkereset 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kormány várakozása szerint idén további négy-öt százalékkal nőhet a fizetések értéke, vagyis ennyivel fogja meghaladni az emberek béremelkedése az inflációs értéket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium többször felhívta figyelmet arra, hogy a kormány az akcióterv részeként több intézkedéssel is hozzájárul a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez. Így többek között a munkáshitel elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával.
Gazdasági növekedés: húzni fog a fogyasztás
Az elmúlt időszak kiskereskedelmi és fogyasztási adatai rávilágítanak arra, hogy a lakosság bizalma egyre inkább kezd visszatérni, egyre bátrabban és többet költenek. Több mint egy éve folyamatosan nőnek a reálbérek, amelynek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom. Jó hír, hogy tavaly a harmadik negyed év adatai szerint az ötödik legmagasabb volt a magyarok fogyasztása unióban.
Rekordokat döntött a turizmus
Rekordév volt a tavalyi a turizmus területén. Soha nem pihent ennyi hazai vendég az országhatáron belül és soha nem keletkezett ennyi bevétel a szálláshelyeken. A múlt évben hat százalékkal, 44,2 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, a vendégek száma pedig tizenegy százalékkal emelkedett. Magyarország nemzetközi szinten is vonzó turisztikai célpont, az ide utazók tíz százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. A magyar családok egyre többet költenek kikapcsolódásra és utazásra, ami szintén a lakosság bizalmának folyamatos erősödését jelenti. A turizmus várhatóan idén is a gazdasági növekedés motorja lehet.
Hatalmas bővülés a lakossági hitelpiacon
Optimizmusra ad okot, hogy fokozatosan erősödik 2023 eleje óta a lakossági hitelek iránti kereslet, és a megkötött szerződések volumene soha nem látott szintre ért 2024-ben. Eközben a lakossági hitelek állománya közel kilenc százalékkal emelkedett a tavaly novemberig számított egy év alatt, amivel az ország az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. Mindössze öt tagállamban mértek a hazainál nagyobb ütemű lakossági hitelállomány-bővülést, ám az előttünk álló országok között is csak Bulgáriában (21 százalék) és Horvátországban (12 százalék) volt érdemben magasabb a novemberig számított éves bővülési ütem.
Az idei kilátások szintén igen kedvezők a lakossági hitelpiacon, hiszen nincsen olyan körülmény, amely a kereslet érdemi visszaesését indokolná. A lakáshiteleknél az adósságfékszabályok részbeni enyhítése, a hosszú távú megtakarítások lakáscélra való felhasználásának átmeneti engedélyezése és a vidéki otthonfelújítási program elindítása egyaránt élénkíthet a keresleten. A fogyasztási hiteleknél pedig a munkáshitel megjelenése hozhat új – több száz milliárdos nagyságrendű kihelyezést jelentő – lendületet.
Növekszik a lakástranzakciók száma
Biztató, hogy a magánszemélyek által lebonyolított lakástranzakciók száma tavaly nagyjából több mint harmadával emelkedett az előző évhez képest. Alapvetően negyedévről negyedévre nőttek számok, de az előző évhez képest a legnagyobb bővülést az első negyedévben mutatták ki, a statisztikai hivatal arra az időszakra több mint ötvenszázalékos megugrást jelzett. Az idei év nagyobb lendületet ad a területnek. A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatása érdekében a kormány többek közt elindította a hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó vidéki otthonfelújítási programot. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóik számára. Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó ötszázalékos kedvezményes áfát.
Egyre több az autóeladások száma
A személyautók piaca 2024-ben jelentős növekedést mutatott Magyarországon. Tavaly 121 607 személyautót regisztráltak az országban, 13 százalékkal többet az előző évinél. Az Európai Unióban éves összevetésben 0,8 százalékkal, 10,6 millióra nőtt az eladott új autók száma tavaly. A közösség négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások, egyben pedig nőttek. Spanyolországban 7,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel 2024-ben, míg Franciaországban 3,2, Németországban egy, Olaszországban pedig 0,5 százalékkal csökkent az új autók értékesítése. Magyarország a harmadik helyen állunk uniós összevetésben, csak Bulgáriában és Lengyelországban állt jobban az újautó-piac.
A decemberi és az egész éves mutatók szerint egyaránt az előkelő negyedik helyen zárta Magyarország 2024-et a zöldflotta bővülési arányában. Az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete (ACEA) friss adatközlése szerint tavaly decemberben Csehország, Görögország és Málta e-járműparkja nőtt a legnagyobb arányban a megelőző év azonos időszakához képest. Rögtön utánuk következik Magyarország, a kimutatás alapján 2024 végén 77,6 százalékkal több elektromos személygépkocsit helyeztek forgalomba, mint 2023 decemberében.
A tisztán elektromos járművek száma tavaly hetvenezer fölé nőtt Magyarországon, ez több mint kilencszeres bővülést jelent 2020 eleje óta. Az előzetes adatok szerint a magyarországi használtautó-piacon minden eddiginél több, 909 ezer személygépkocsi cserélt gazdát 2024-ben. Ez az érték 10,2 százalékkal haladta meg az eddigi rekordot: 2022-ben 825 ezer volt a belföldi átírások száma – derült ki január közepén a JóAutók.hu kutatásából. A lakosság egy része tavaly bepótolta az előző időszakban elmaradt autóbeszerzéseit, sokan új autó helyett is inkább használtat vásároltak. Az árfolyam kedvezőtlen alakulása a külföldi piacokról a belföldire terelte a használt autó vásárlókat.
Teljes cikk, a Világgazdaság oldalán olvasható
Fotó: Canva
