A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország már két és fél éve az ukrajnai háború szomszédságában él, közvetlenül szembesülve annak a negatív hatásaival.
"Másfél millió menekült érkezett hazánkba, az infláció az égbe szökött, és még mindig ezer olyan iskola van Magyarországon, ahova menekült gyerekek járnak" - sorolta.
"És ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, akkor azt hiszem, nyilvánvaló, hogy a válasz, amit a globális és európai közösség próbált adni, nem hozta el a békét, nem hozott minket közelebb hozzá" - mondta.
"A szankciók jobban ártanak egyes európai országoknak, mint Oroszországnak, s azt is látjuk, hogy sok nyugat-európai vállalat és ország egyszerűen kikerüli a szankciókat" - tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a fegyverszállítások sem vittek közelebb a megoldáshoz, mindössze az áldozatok számát növelték meg.
"Az ukrajnai háborúnak nincsen megoldása a harctéren, a megoldás a tárgyalóasztalnál van, ezért mi a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdésének pártján állunk" - szögezte le.
Majd emlékeztetett, hogy a háború kitörését követően a kormány felajánlotta a szemben álló feleknek Magyarországot a béketárgyalások helyszíneként. "Azóta nem beszéltünk erről, de a meghívás még áll" - tudatta.
A miniszter ezután sérelmezte, hogy aki akár csak megemlíti a "béke" szót, azt azonnal támadni kezdik, és különböző dehonesztáló megbélyegzésekkel illetik, ahogy az a magyar kormány esetében is látható. Illetve sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a "béke" egyesek szemében mostanra szitokszóvá vált.
Végül aláhúzta, hogy a nemzetközi politikának vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára, és ismét a diplomáciának kell előtérbe kerülnie.
Ennek kapcsán kifejtette, hogy a valódi diplomácia nem az, amikor valaki csak azokkal áll szóba, akikkel mindenben egyetért, hanem mindenkivel párbeszédet kell folytatni.
MTI
