Theresa May semmilyen közszereplést nem vállalt pénteken, a nap nagy részét a brit sajtó szerint választókörzetében, a dél-angliai Berkshire megyében található Maidenheadben töltötte, amelynek immáron huszonkét éve parlamenti képviselője. Ez volt a kormányfő utolsó napja a Downing Street-i rezidencia lakójaként – de csak hivatalosan. Július végéig, a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként hivatalában marad.
A napilapok egyöntetű véleménye szerint a 62 éves politikus asszony miniszterelnöki tevékenységét a brexit határozta meg, de ez is vezetett a bukásához. Theresa May akkor követett el igazán nagy hibát, amikor 2017 áprilisában előre hozott választásokat hirdetett ki, annak reményében, hogy növelheti a Konzervatív Párt mandátumainak a számát az alsóházban, s megerősödve láthat neki az Európai Unióval folytatandó brexittárgyalásoknak. Az akkoriban magasan szárnyaló konzervatívok azonban a júniusi választásokon elvesztették abszolút többségüket.
A kormányfő ettől kezdve az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatására szorult, amely később nem volt hajlandó támogatni a londoni kormány és az Európai Bizottság között 2018 végén létrejött megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.
Elemzők úgy vélik, May a pártján belüli megosztottságot, a kilépéspárti és a bennmaradást támogató képviselők közötti állandósult vitát sem tudta megfelelően kezelni, végül pedig kiüresedett a 2017 elején tett ígérete, miszerint a brexitet mindenáron – a nép akaratának megfelelően – véghez kell vinni, Nagy-Britannia számára pedig jobb megegyezés nélkül távozni az EU-ból, mint egy rossz megállapodással.
Az eredeti, március 29-i kilépés dátumát október 31-re tolták ki az EU jóváhagyásával, ám elemzők szerint bárki is legyen May utódja, a brexit körüli patthelyzetet nem lehet feloldani. – A lényeg megmarad. Továbbra is adva van egy Konzervatív Párt, amelynek nincs abszolút többsége, s egy olyan pártra, a DUP-ra kénytelen támaszkodni, amely teljességgel rugalmatlan. Az EU-nak mindeközben még kevesebb motivációja lesz engedményeket tenni – magyarázta Simon Usherwood brit politikai elemző a Deutsche Welle hírportálnak.
Megnőtt tehát az esélye annak, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. A Konzervatív Párt jövő csütörtökön kezdődő vezetőválasztási versengésének legnagyobb esélyese ráadásul az a Boris Johnson egykori külügyminiszter, aki nem zárkózik el a tiszta szakítás lehetőségétől. Kérdés az is, hogy az új pártvezér képes lesz-e növelni a konzervatívok népszerűségét, akik a brexit kudarca miatt a május végi európai parlamenti választásokon csupán az ötödik helyen végeztek a szavazatok 8,8 százalékával.
A jelenlegi felmérések pedig azt mutatják, hogy a Nigel Farage által alapított Brexit Párt átvette a jobboldalon a vezető szerepet: 26 százalékon állnak, míg a konzervatívok 18 százalékot kapnának a következő brit választásokon.
