Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel elfogadott határozatában leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében.
Iohannis nem titkolta, hogy előrehozott választásokat akar kiprovokálni, és annak tudatában jelölte Orbant, hogy a parlament nem járul hozzá beiktatásához. Az elnök akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha két egymást követő kormányalakítási kísérlet is meghiúsul 60 napon belül.
A jobboldali államfőt a kétkamarás román parlament szociáldemokrata házelnökei panaszolták be az alkotmánybíróságon. Szerintük Orban jelölése sértette az alkotmány szellemét, hiszen semmibe veszi az általa vezetett kormány megbuktatásáról szóló parlamenti döntést.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a PSD ideiglenes elnöke a "demokrácia győzelmének" minősítette az alkotmánybíróság döntését. Szerinte a testület egyértelművé tette, hogy a tavaly novemberben kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy bohózat főszereplőjévé tette Iohannist, amikor Ludovic Orban pártelnök számára kért kormányalakítási megbízást, majd azt is eldöntötte, hogy nem szavazza meg a beiktatását.
A PSD ideiglenes elnöke szerint az alkotmánybírósági döntés leszögezte: a kormányalakítási megbízás célja nem lehet az, hogy a miniszterelnök-jelölt elbukja a bizalmi szavazást, tehát az elnök nem provokálhat ki szándékosan előrehozott választásokat, a parlamentet csak egy valós válság megoldása érdekében szabad feloszlatni.
Ludovic Orban úgy értékelte: az alkotmánybíróság az utóbbi időben rendszeresen részrehajló, a PSD-nek kedvező politikai döntéseket hoz. Az ügyvivő miniszterelnök szerint az alkotmánybírák nem tudhatják, hogy egy miniszterelnök-jelöltnek szándékában állt-e parlamenti többséget alkotni vagy azt, hogy a többség beiktatni akarja-e a jelöltet, vagy a kormányalakítási kísérlet elbukásával közelebb vinni az országot ahhoz, hogy új parlamentet válasszon.
A román alkotmány szövege gyakorlatilag szabad kezet ad az államfőnek a tekintetben, kit bíz meg kormányalakítással. Az egyedüli kikötés az, hogy előtte egyeztetnie kell a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy ha ilyen nincs, akkor a parlamenti frakciókkal.
A román parlament hétfői napirendjén szerepelt a régi-új Orban-kormányról szóló bizalmi szavazás. Mivel a baloldali ellenzék és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói nem mentek be az ülésterembe, a két ház együttes ülése határozatképtelennek bizonyult.
Iohannis: csökkent az előrehozott parlamenti választások esélye
Klaus Iohannis jobboldali elnök szerint ötven százalék alá csökkent az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásának esélye Romániában, miután az alkotmánybíróság az ellenzéki szociáldemokratáknak adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában.
Az államfő arra reagált, hogy a taláros testület megállapította: Iohannis alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást, ezért valaki mást kell jelölnie a kormányfői posztra.
Az elnök nem kommentálta bővebben a taláros testület határozatát, azt mondta: az újabb kormányalakítási egyeztetésekkel és kormányalakítási megbízással megvárja az alkotmánybíróság indoklását.
Hétfői határozatáról szóló sajtóközleményében az alkotmánybíróság leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az elnök szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely - két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után - felhatalmazza a parlament feloszlatására.
Iohannis január elején állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnökkel, a november óta kisebbségben kormányzó és népszerűsége csúcsán lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, hogy nem várják meg az év végét, hanem megpróbálják előrehozni a parlamenti választásokat júniusra, az önkormányzati választások időszakára. Tervük első lépéséhez, az Orban-kabinet megbuktatásához a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) készségesen hozzájárult, az azt követő színjátékhoz, Ludovic Orban régi-új kormányának kétszeri parlamenti elutasításához már nem.
Az államfő hétfői sajtóértekezletén újabb éles PSD-ellenes kirohanással reagált a történtekre: felelőtlenséggel, "rögeszmés hataloméhséggel" vádolta a szociáldemokratákat, amiért parlamenti bojkottjukkal és alkotmányossági óvásukkal meggátolták, hogy az "általuk előidézett kormányválságot" demokratikus eszközökkel, a választói akaratnak megfelelően rendezzék.
Az elnök elismerte, hogy nem sok esélyt lát már a parlamenti választások előrehozására. Újságírói kérdésre válaszolva annyit előrevetített a továbbiakról, hogy nem akar nemzeti egységkormányt, és azt is a választói akarattal összeegyeztethetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy a PSD jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást.
MTI
