"Azok a feltételek, amelyeket az Egyesült Államok velünk szemben támasztottak, teljesen elfogadhatatlanok, kategorikusan elfogadhatatlanok, értelmetlenek és minden alapot nélkülöznek" - hangoztatta Rjabkov.
Rjabkov rámutatott, hogy Kanadának és Magyarországnak, mint a Nyitott Égbolt szerződés letéteményeseinek egy 30-tól 60 napig terjedő időszakban össze kell hívniuk a részes országok konferenciáját az egyezmény amerikai felmondása után.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország a párbeszédre és a megállapodásra, nem pedig a Washingtonban megfogalmazott feltételek végrehajtására kész. Mint mondta, Moszkva továbbra is elkötelezettje a Nyitott Égbolt szerződésnek, amely nem szűnt meg az amerikai kilépést követően és annak fenntartása érdekében fog tevékenykedni.
Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott Égbolt-szerződésnek 34 részes állama van, és a rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A részes államok a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok felmondja a szerződést, a döntés hat hónap múlva lép hatályba. Indoklásul Trump azt állította, hogy Oroszország megsértette az egyezményt. Az orosz külügyminisztérium a moszkvai amerikai nagykövetségtől pénteken megkapta az erre vonatkozó hivatalos jegyzéket.
Rjabkov Moszkva részéről Washingtont vádolta meg a szerződés "durva megszegésével". Azt hangoztatta, hogy az amerikai fél ezt a szerződést is ugyanazon mintát követve mondja fel, mint tavaly augusztusban az európai szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközük felszámolásáról megkötött INF-egyezményt. Az orosz diplomata szerint az újabb szerződés amerikai felmondása még aktuálisabbá teszi az ENSZ BT öt állandó tagjának csúcstalálkozóját.
Az orosz tárcavezető-helyettes megerősítette, hogy kész megvitatni a hadászati stabilitás kérdéseit Marshall Billingslea amerikai elnöki fegyverzetügyi megbízottal. Mint mondta, az ezekről folytatandó jövőbeni tárgyalások során figyelembe kell venni az Egyesült Államok szövetségesei, Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris potenciálját is. Hozzátette: Washington hiába reménykedik abban, hogy Pekinget Moszkva fogja rávenni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatandó egyezkedéshez való csatlakozásra.
Rjabkov szerint az orosz-amerikai viszony továbbra is "nagyon feszült", és az elnökválasztás évében az oroszellenes retorika újabb fellángolására lehet számítani. Kifogásolta, hogy Washington folytatja a szankciók kivetését Moszkvára, és kilátásba helyezte, hogy az orosz fél megfelelő választ fog adni az "agresszív" amerikai lépésekre. Ugyanakkor kifejezte kormánya együttműködési készségét is.
Rjabkov az orosz fél háláját fejezte ki a Covid-19 elleni küzdelemhez nyújtott amerikai támogatásért - szerdán Moszkvába érkezett a 200 lélegeztetőgépből álló amerikai humanitárius segély első 50 darabja -, és közölte, hogy a kétoldalú politikai párbeszéd a világjárvány ellenére sem állt le. Emlékeztetett rá, hogy a két elnök március vége óta hat, a két külügyminiszter pedig négy alkalommal beszélt telefonon egymással.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtök éjjel a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a Nyitott Égbolt szerződés amerikai felmondása újabb csapás a nemzetközi stabilitásra és biztonságra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtásával kapcsolatos kifogások ne csak nyilvános formában kerüljenek kifejezésre.
MTI
