"Nálunk az alkotmány szerint az önkormányzatok lényegében nem állnak közvetlen kapcsolatban az állammal, de egységes hatalmi rendszerre van szükség, hogy ennek a hatalomnak a felső szintjein feleljenek azért, ami alul történik. Azoknak pedig, akik az önkormányzatoknál dolgoznak , kötődniük kell az országgal és annak érdekeivel. Ugyanez igaz sok más területre is, és ezért tettem erre (az alkotmánymódosításra) javaslatot, nem pedig a saját felhatalmazásom meghosszabbítása érdekében" - nyilatkozott Putyin a Moszkvától mintegy félezer kilométerre északra megtartott tanácskozáson.
Leszögezte, hogy az alkotmánymódosításról megtartandó országos össznépi szavazás nem lehet az elnöki mandátum meghosszabbításának eszköze. Azt mondta, hogy a változtatásokat "az élet diktálta" és hogy állam- és kormányfői minőségében nyilvánvalóvá vált számára, "hogy egyes dolgok nem úgy működnek, ahogy kellene".
Putyin szerint annál "népibb" lesz az orosz alkotmány, minél szélesebb körben folyik a megvitatása, az abban részvevők pedig társalkotónak érezhetik magukat. Mint mondta, az össznépi szavazásnak kell lennie az utolsó pontnak az alkotmánymódosítás-csomag elfogadásában.
Az elnök úgy vélekedett, hogy az alkotmány módosításának előkészítése három hónapnál valamivel több időt vesz majd igénybe.
Az orosz parlament alsóházának tanácsa hétfőn február 14-ig hosszabbította meg az alkotmánymódosítás-javaslatok beterjesztésének határidejét. A testület nem zárta ki az újabb hosszabbítás lehetőségét. Vjacseszlav Vologyin házelnök közölte, hogy a törvényhozási kamarához 65 módosítási javaslat érkezett be.
A Putyin által január 15-én előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.
A módosított alaptörvény egyebek között szavatolná a nyugdíjak rendszeres indexálását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál. Az elképzelés szerint az alsóháznak a kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében, illetve leváltásában lesz döntő szerepe.
Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne lehessenek állampolgárai, és ne lehessen külföldi lakhatási engedélyük sem. A külföldi állampolgárság tilalmát más országos és regionális vezető tisztségekre és a szövetségi parlament képviselőire is kiterjesztenék.
Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin további politikai pályafutásának azt követően, hogy 2024-ben lejár az elnöki mandátuma.
A módosítási vitában egyébként megfogalmazódtak olyan indítványok is, amelyek szerint az alaptörvénynek meg kellene határoznia az államideológiát és meg kellene tiltania a második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást. Többen úgy vélik, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kellene Istenre való utalást, a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti kötelékként, az ortodox kereszténységet pedig az ország meghatározó vallásaként kellene kezelnie.
Felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át kellene nevezni legfelső vezetőnek. Van olyan javaslat is, hogy az állam kötelezettségei közé vegyék fel az a történelmi egyházak és ország soknemzetiségű kultúrájának védelmét és támogatását is.
MTI
