Az ausztrál állampolgárságú aktivista még 2006-ban hozta létre a Wikileaks oldalt. Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a portál alapítóját, miután 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről rengeteg titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki. Ebben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, az időközben férfiból nővé lett Chelsea Manninggel működött együtt. Ő volt az, aki 700 ezer titkos dokumentumot és videót adott át a kiszivárogtatónak.
Manning 2010-ben került őrizetbe, majd 35 éves börtönbüntetést kapott. Barack Obama amerikai elnök egyik utolsó döntésével 2017-ben megkegyelmezett neki. Assange korábban azt közölte: ha Obama megkegyelmez Manningnek, akkor ő is feladja magát, ám ez hiába történt meg, továbbra is a bujkálást választotta. Pedig időközben Stockholmban leállították az ellene két rendbeli nemi erőszak miatt indított eljárást, és már nem fenyegette őt a svédországi kiadatás veszélye.
Most viszont attól tarthat, hogy a brit hatóságok engednek az amerikai kérésnek és a tengerentúlon is bíróság elé kell állnia. A washingtoni igazságügyi minisztérium azt közölte, hogy Assange őrizetbe vétele amerikai kérésre történt, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében. Ha bűnösnek találják, öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség lehallgatási programját leleplező és 2013-ban Oroszországba menekült amerikai informatikus a sajtószabadság sötét pillanatának nevezte Assange őrizetbe vételét.
