Orbán Viktor is szóba került az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek tévévitáján. A magyar miniszterelnököt a gyakori alkotmánymódosítások miatt bírálta az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, aki Silvio Berlusconihoz hasonlította a kormányfőt. Az EP leköszönő baloldali elnöke pedig arra figyelmeztetett: a májusi európai parlamenti választásokon az alacsony részvétel a szélsőséges, populista pártoknak kedvezhet.
Az Európai Bizottság történetének első elnökjelölti tévévitájára az összes jelöltet meghívták, de a görög szélsőbaloldali Alex Ciprasz nem élt a lehetőséggel. Az egyik téma épp az euroszkeptikus pártok erősödése volt – a liberális európai parlamenti frakció vezetője a Fideszt is ezek közé sorolta, és arra kérte Jean-Claude Juncker néppárti jelöltet, hogy határolódjon el a magyar kormánypárttól, aki ezt végül nem tette meg. „És nemcsak Berlusconi úrról van szó. Ott van Orbán úr is, aki ötpercenként módosítja az alkotmányt, hogy újraválasszák. Jean-Claude, ideje, hogy dönts, és ne közösködj ezekkel az emberekkel” – fogalmazott Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció vezetője.
A szocialista Martin Schulz a populista pártokról szólva a szélsőséges eszmék elleni harc fontosságát hangsúlyozta. „Nekem németként elképzelhetetlen, hogy egy náci párt ott ülhet a következő Európai Parlamentben, és Adolf Hitler ideológiájának csinálhat propagandát” – fogalmazott Schulz. Az Európai Parlament leköszönő elnöke szerint ha az emberek nem veszik elég komolyan az EP-választásokat, akkor nagyobb eséllyel kerülnek be szélsőséges pártok a strasbourgi parlamentbe.
A jelöltek külpolitikai kérdésekről is vitáztak, az ukrán válság témájában a néppárti Jean-Claude Juncker hangsúlyozta: csak békés megoldást tud elképzelni. „Nem akarok háborút. Azok, akik a túl gyenge reakció miatt kritizálják Európát, azok háborúba akarnak menni” – vélekedett a volt luxemburgi miniszterelnök. A jobboldali politikus párbeszéd és szankciók útján akarja rendezné a konfliktust Oroszországgal – ebben egyetértettek a zöldpárti képviselőnővel, Ska Kellerrel. „Szankciók: fontos, hogy az Európai Unió nagyon világosan jelezze, hogy nem fogadjuk el az ukrajnai, krími orosz fellépést, és voltak szankciók, de természetesen lehet vitatni, hogy milyen messzire mehetünk el ezekkel” – mondta Ska Keller.
Az Európai Bizottság elnökét most először nem a tagállamok vezetői, hanem az Európai Parlament választja meg, a május 22. és 25. között tartott EP-választások után. Balázs Péter volt európai uniós biztos hétfőn egy háttérbeszélgetésen viszont azt mondta: a tényleges döntést a tagországok kormányfői nem fogják kiengedni a kezükből.
