Folyamatosan érkeznek a jó hírek Európa nyugati feléből, amely a leginkább érintett a koronavírus-járványban. Franciaországban kétszáz alá csökkent a halálozások napi száma az országban, Spanyolországban másfél hónap bezártság után - szigorú megkötéssel - de újra ki lehet menni az utcára. A törvény értelmében a fiatalok, a középkorúak és az idősek csak a saját idősávjukban sportolhatnak és sétálhatnak a szabad levegőn. Barcelonában még szörfözni is lehet.
Belgiumban is javulnak az adatok, de egy millió emberhez viszonyítva ott haltak meg a legtöbben a világon a betegség miatt.
Míg ez az érték Spanyolországban 537, Olaszországban 475, Svédországban 264, Németországban 81, Magyarországon pedig 35, addig Belgiumban 670.
A Benelux államban azzal magyarázzák a különbséget, hogy a legtöbb haláleset még mindig az idősotthonokban történik és sokszor nem is végeznek tesztelést, hanem automatikusan a koronavírus áldozatának tekintik az elhunytakat.
Nem fair összehasonlítani a mi számlálási módszerünket, mert az sokkal átfogóbb, mint máshol. Nem csak a kórházi eseteket vesszük figyelembe, hanem a más közösségekben történteket, például az idősgondozásban. Ezek gyakran csak valószínűsíthető esetek, laboratóriumi vizsgálat nélküliek, mert más feltételeket veszünk figyelembe és a COVID-19-hez köthető halálesetnek tekintjük. Úgyhogy ha a belgiumi számokat akarjuk összevetni más országokéval, akkor a mi halálozási arányunkat ketté kell választani az eredményes összehasonlításhoz. Mivel nekünk sokkal több olyan estünk van, amit máshol nem vesznek figyelembe
– magyarázta Belgium vírusellenes akciócsoportjának szóvivője, aki egyben virológus szakorvos.
A belga adatok az összes európai értékkel összehasonlítva kontrasztot mutatnak, az Oroszországgal történő összevetés azonban különösen aránytalan. Ott eddig 134 ezer fertőzöttről és csupán 1280 elhunytról adtak hírt, ami csak 9 halottat jelent egymillió főre vetítve.
Hír TV
