Nagy többséggel szavazta meg csütörtökön az Európai Parlament, hogy Kijev stratégiai fontosságú orosz területeket támadhasson nyugati országoktól kapott fegyverekkel.
Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, de az EP az összes uniós országot arra kéri, hogy oldják fel a korlátozásokat.
Az állásfoglalás azt is követeli, hogy az uniós országok növeljék az Ukrajnának nyújtott finanszírozást, fokozzák a humanitárius segítségnyújtást.
Németország eddig sem volt hajlandó Taurus cirkálórakétákat küldeni Kijevnek, és a mélységi támadásokat sem támogatja, Nagy Britannia és az Egyesült Államok egy olyan megállapodáson dolgozik, amellyel jóváhagynák az általuk szállított rakéták Oroszországon belüli használatát.
Nyilvánvalóan ez a háború azonnali eszkalációjához vezetne. A Kreml többször kifejtette, hogy például a nukleáris doktrínát is ... hangolták. Tehát átgondolták, hogy milyen esetben vetnének be taktikai nukleáris fegyvereket, tehát kisebb nukleáris rakétákat, amiket ugye kilőnének ukrán célpontokra.
- mondta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő este a Hír-TV-nek.
Az EP döntésére a válasz Oroszországból is megérkezett. Az orosz parlament alsóházának elnöke Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Európai Parlament felhívása nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezethet.
Az Állami Duma elnöke pedig azzal fenyegetett, hogy Moszkva kemény választ fog adni, ahogy fogalmazott: "erősebb fegyverek alkalmazásával".
Ha ez a döntés megszületik, az nem kevesebbet jelent, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban.
- ezt pedig már korábban leszögezte Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök hozzátette, hogy a döntés megváltoztathatja a konfliktus jellegét és kiterjedését is.
