Kemény tárgyalásokra készültek a brüsszeli csúcstalálkozóra érkezett állam-és kormányfők. Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-üzenetében leszögezte, hogy a helyzet nem könnyű, de az esélyek folyamatosan javulnak.
A V4-ek egységére azért is szükség van, mert egy esetleges megállapodásnak hatalmas a tétje. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetés az Európai Tanács elnökének javaslata szerint 1074 milliárd eurós összeg felhasználásáról rendelkezik. Charles Michel az Európai Tanács elnöke a védelemre, biztonságra és szomszédságpolitikára szánt tételeket csökkentené, az egészségügyre, az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra és az oktatásra fordítandó összeget pedig növelné.
A tagállamokat egymással szembefordító másik témakör a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslását célzó 750 milliárd eurós helyreállítási terv. Az alap nagyobb része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna.
A kiinduló javaslat szerint a pénzek 70 százalékát a munkanélküliségi adatok elmúlt 5 évi alakulása, 30 százalékát pedig a GDP csökkenése alapján osztják szét. Ez a változat Franciaországnak, Olaszországnak és Hollandiának kedvez, Magyarországnak a visegrádi országoknak azonban előnytelen.
Magyarország a miniszterelnök közlése szerint csak akkor járul hozzá a 750 milliárd eurós hitelfelvételhez, ha a pénzt a gazdaság helyreállítására, például új munkahelyek fordítják. Feltétel az is, hogy a gazdagabb államok ne kapjanak többet, mint a szegényebb államok.
Vita folyik arról is, hogy a jogállamiság legyen-e a kifizetések feltétele. Ebben az ügyben Magyarország számíthat Lengyelország segítségére.
Gyurcsányné baloldali EP-képviselőtársaival közben azért lobbizik, hogy az ország kevesebb forrást kapjon. Dobrev Klára és a baloldali európai parlamenti képviselők közleményükben tudatták: kizárólag akkor szavazzák meg az Európai Parlamentben az újjáépítési csomagot és a hétéves költségvetést, ha abban a jogállamiságot rögzítik a kifizetések feltételéül. A kormány álláspontja szerint egy konkrétumokat nem tartalmazó, homályos, átpolitizált elvárásnak nem kellene, hogy köze legyen az európai gazdaság talpra állítását szolgáló pénzekhez. A miniszterelnököt a héten az Országgyűlés olyan mandátummal ruházta fel, amely megtiltja, hogy a jogállamisági feltételeket bebetonozó uniós csomagot fogadjon el.
Angela Merkel német kancellár az unió soros elnökeként azt szeretné, ha sikerrel zárulna a kétnapos csúcs és ezért a hírek szerint kész a kompromisszumra az anyagiak terén ugyanúgy, mint a jogállamisági vitában is.
Orbán Viktor Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal tárgyalt
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Angela Merkel német kacellárral és Emmanuel Macron francia államfővel tárgyalt az EU-csúcson.
A magyar kormányfő a háromoldalú, brüsszeli egyeztetés menetéről egy fotót osztott meg a közösségi oldalán.
KAPCSOLÓDÓ:
Orbán Viktor: A helyzet nem könnyű, de az odds-aink folyamatosan javulnak
Terítéken a hétéves büdzsé és a járvány elleni küzdelem
Kőkemény viták folynak a brüsszeli EU-csúcson
Dobrev Kláráék magyarellenes ultimátumot fogalmaztak meg
HírTV - Origo
