A kutatásunkból egyértelműen kiderül, hogy az olyan hétköznapi döntéseink, mint hogy miként fűtjük az otthonunkat, mit eszünk, hogyan közlekedünk és mit vásárolunk, csökkentik az élelmiszereink tápanyagtartalmát és veszélyeztetik más népek, valamint a jövő nemzedékeinek egészségét
- húzta alá Sam Myers, a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
A dokumentum szerint a magas légköri szén-dioxid-koncentráció tápanyagban szegényebb terméshozamot eredményez.
A szakemberek szerint egy olyan környezetben, ahol a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja 550 ppm (milliomod térfogatrész) értéket mutat, a termények fehérje-, vas- és cinktartalma 3-17 százalékkal lehet alacsonyabb mint a jelenlegi, a 400 ppm-et kicsivel meghaladó érték esetén.
A tanulmány szerint 2050-re, amikor a légköri szén-dioxid-koncentráció várhatóan eléri az 550 ppm körüli értéket, a bolygó lakosságának 1,9 százalékánál, vagyis 175 millió embernél jelentkezhet cinkhiány és 1,3 százaléknál, vagyis 122 millió embernél fehérjehiány.
A kutatók szerint továbbá 1,4 milliárd nő és gyermek étrendjében csökkenhet 4, vagy több százalékkal a vasbevitel, ami növelheti a vérszegénység és egyéb betegségek kockázatát.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a már most tápanyaghiánnyal küzdő több milliárd ember állapota tovább súlyosbodhat a jövőben a kevésbé tápláló növényi élelmiszerek miatt.
