Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 261 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.
A PSD és az RMDSZ ily módon megakadályozta a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet a parlamenti vitát mellőzve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya.
Az RMDSZ becslése szerint a romániai magyarság polgármestereinek 20 százalékát elveszítette volna a kétfordulós rendszerben, mivel az lehetővé tenné, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első körben élre került magyar jelöltekkel szemben.
A legtöbb romániai polgármesterrel rendelkező PSD is azért tiltakozott a kétfordulós rendszer ellen, hogy megkönnyítse elöljáróinak újraválasztását, illetve elkerülje, hogy a jobboldali jelöltek a második fordulóban összefogjanak ellene.
A PSD-nek és az RMDSZ-nek eredetileg néhány szavazat hiányzott a kormánybuktatáshoz. A mérleg nyelvét ismét Victor Ponta volt kormányfő Pro Romania pártja billentette át, akárcsak tavaly októberben, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányának bukásakor. Ponta arra hivatkozott, hogy a parlamentet megkerülő, sürgősségi rendeletek tucatjait elfogadó, az egészségügyet privatizáló Orban-kormány ámokfutását meg kell állítani.
Ponta ugyanakkor azzal vádolta a reflektorok előtt egymást támadó PNL-t és PSD-t, hogy a színfalak mögött összejátszanak egymással a kisebb pártok rovására. Szerinte valójában a PNL is csak eljátszotta, hogy kétfordulós polgármester-választást akar, a nagy pártoknak valójában megfelel a jelenlegi egyfordulós rendszer.
A kormány bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt. A kormány bukása ezért mind az ellenzéknek, mind a PNL-nek megfelel. A PSD és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő PNL pedig elérte, hogy megnyissák az utat az előrehozott parlamenti választások előtt.
A közvélemény-kutatások szerint a PNL - Klaus Iohannis volt pártja - látványosan megerősödött a tavalyi európai parlamenti és elnökválasztás óta, és ezt a szimpátiát szeretné minél gyorsabban parlamenti mandátumokra váltani, még mielőtt az elkerülhetetlenné vált megszorítások miatt csökkeni kezdene támogatottsága.
Ludovic Orban már január elején bejelentette: az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.
Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormány bukását vagy lemondását követően a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.
MTI
