Egy nappal korábban 33 282 969 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 000 867, a gyógyultaké pedig 23 066 203 volt.
A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 7 190 036 fertőzött volt, 205 974-en haltak meg és 2 809 674-en gyógyultak meg eddig.
Indiában 6 145 291 fertőzöttet, 96 318 halálos áldozatot és 5 101 357 gyógyultat jegyeztek fel.
Brazíliában 4 777 522 fertőzöttről, 142 921 halálos áldozatról és 4 237 152 gyógyultról tudni.
Oroszországban 1 162 428-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 20 456-ra, a gyógyultaké pedig 948 985-re emelkedett.
Kolumbiában 824 042-en megfertőződtek, 25 828-an meghaltak.
Peruban 808 714 a fertőzöttek száma, míg a halottaké 32 324.
Spanyolországban 748 266 fertőzöttet, 31 411 halottat regisztráltak.
Mexikóban 738 163 az igazolt vírusbetegek száma, 77 163 a halottaké.
Dél-Afrikában 672 572 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 16 667-en meghaltak, 606 520-an pedig felgyógyultak.
Franciaországban 590 021 fertőzöttről, 31 908 halálos áldozatról és 98 088 gyógyultról tudni.
Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 448 729, és 42 162 ember halt meg a betegségben a Johns Hopkins adatai szerint.
Törökországban 317 272-en megfertőződtek, 8130-an meghaltak, 278 504-en felgyógyultak.
Olaszországban a fertőzöttek száma 313 011, a halálos áldozatoké 35 875, 226 506-an pedig felgyógyultak a Covid-19-ből.
Németországban 290 471 a fertőzöttek száma, 9483 a halottaké, 255 212-en meggyógyultak.
Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 528 fertőzöttet tartottak nyilván, valamint 4739 halálos áldozatot. A betegségből 85 423-an épültek fel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.
Az izraeli parlament engedélyezte a tüntetések korlátozását zárlat idején
Az izraeli parlament, a kneszet szerda hajnalban engedélyezte a tüntetések korlátozását a koronavírus-járvány miatti zárlat idején: a lakóhelytől legfeljebb egy kilométeres távolságban tüntethetnek az emberek, és húsz főben korlátozható a résztvevők száma is.
A tavasszal megszavazott és a kormány járványügyi vészhelyzet idején érvényes jogköreit meghatározó "koronatörvény" módosításáról kedden egész nap vita folyt a kneszet épületében, miközben az izraeli parlament előtt több száz tüntető követelte a javaslat elvetését - írta a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.
A hajnali fél ötkor megrendezett végső voksoláson 46 képviselő a módosítás mellett, 38 pedig ellene szavazott.
A módosítás az eddigi egyszerű vészhelyzet mellé "rendkívüli vészhelyzetet" határoz meg, amelynek idején a kormány korlátozhatja a tüntetők elutazását a demonstrációkra. Otthonuktól legfeljebb egy kilométerre tiltakozhatnak, és húsz főben korlátozhatják a tüntetők számát is. Ezt a "rendkívüli vészhelyzetet" egy hétre nyilváníthatják ki, majd háromszor meghosszabbíthatják.
Benjámin Netanjahu kormányfő pártja, a Likud előzőleg a koronavírus-járvány miatti válság teljes idejére szerette volna elérni a tüntetések korlátozását, de végül megelégedtek a "rendkívüli vészhelyzet" idejével, amihez megszerezték a koalíciós partner, a centrista Kék-Fehér párt támogatását is.
A törvénymódosítás támogatói szerint a tiltakozások komoly egészségügyi veszélyt jelentenek, és korlátozni kell őket a súlyos járványügyi helyzet miatt.
Az intézkedés bírálói szerint viszont mindeddig nem sikerült bizonyítani, hogy a szabad ég alatt, maszkokban zajló tüntetéseken tömeges fertőzések történtek, és az intézkedés aláássa a demokráciát Izraelben, és Benjámin Netanjahu politikai érdekeit szolgálja, aki csak ürügyként használja a koronavírus-járványt.
A törvényalkotó bizottság vitája, majd a kneszet plénumának szavazása idején a rendőrök letartóztattak három tiltakozót az épület előtt, köztük erőszakkal Aszaf Agmon nyugalmazott dandártábornokot, az "Olyan helyzet nincs" (Ein macav) mozgalom vezetőjét. A mozgalom szerint vád alá helyezett személy, vagyis Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem állhat a kormány élén.
"Azért jöttünk, hogy demonstráljunk annak lehetősége ellen, hogy olyan törvényt hozzanak, amely már nem engedi meg a tüntetéseket Izrael Államban" - mondta Agmon a Háárec című újságnak kedden. "Ez az utolsó lépés, mielőtt teljesen fasiszta állapotba kerülnénk" - tette hozzá.
A törvényhozás épületében rendkívül súlyos vádak hangzottak el a törvénymódosítás vitája során. "Azért jöttem, hogy megtudjam, hogy továbbra is szabad-e felszólalnom a plénumon, mert ez a következő lépés. Azt mondják majd nekünk, hogy a koronavírus-járvány miatt nem állhatok ki, és beszélhetek itt az ellenzék nevében" - mondta Jaír Lapid, a centrista Van jövő (Jes Atíd) ellenzéki párt vezetője. Ez az "egész kérdés azért született, hogy elterelje a figyelmet a koronavírus-járvánnyal szembeni szörnyű kudarcról" - tette hozzá.
A törvénymódosítás előzménye, hogy július 14-e, a Bastille ostromának és a francia forradalom kezdetének évfordulója óta Benjámin Netanjahu miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája előtt rendszeresen tömegtüntetések zajlanak, melyeken a kormányfő távozását követelik a tiltakozók.
Emellett szombat esténként országszerte már több mint 300 helyen helyi demonstrációk is zajlottak az autópályák fölötti hidakon és a forgalmas kereszteződésekben, melyeken izraeli és fekete zászlókkal, valamint tiltakozó feliratokkal tüntettek a kormány és a kormányfő ellen.
A tüntetőket kordonokkal körülvevő egyenruhások között sorkatonák is voltak, ami rendkívüli felháborodást váltott ki, mert Izraelben eddig nem vetettek be katonákat civilek ellen. Kedden Beni Ganz védelmi miniszter kijelentette, hogy ezeket az erőket visszavonták, és a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő.
MTI
