Nyitva maradt a legtöbb bolt, étterem, valamint bár, és az embereket sem kötelezték a fizikai távolságtartás betartására, pusztán ajánlásokat fogalmaztak meg és azt kérték, hogy aki teheti, dolgozzon otthonról.
A kabinet célja az volt, hogy minél többen fertőződjenek meg a kórral. Ahhoz, hogy kialakuljon az úgynevezett nyájimmunitás, a lakosság kétharmadának kellett volna megbetegednie. Szervezetükben antitestek termelődtek volna, így sem elkapni, sem továbbadni nem tudták volna a vírust.
A sajátos eljárást alkalmazó ország külügyminisztere többször is azzal büszkélkedett, hogy majd a svédek megmutatják a világnak, mi a körülményekhez képest a legjobb módszer.
Néhány hét után azonban kiderült, hogy a miniszter asszony bizakodása korai volt, és folyamatosan romlottak az adatok. Ezt a helyzetet próbálta később enyhíteni az egészségügyi tárca vezetője.
Egy friss tanulmány azonban rácáfolt a miniszter kijelentésére, ugyanis a svédeknek mindössze 6 százaléka fertőződött meg, vagyis a stratégia nem működött. Amennyiben pedig a járványnak lesz második hulláma, az emberek nem élveznek nagyobb védettséget, mint a többi európai ország állampolgára.
A sajátos védekezési mechanizmus nyomán az észak-európai államban lett az egyik legmagasabb halálozási ráta. Az arány egymillió lakosra vetítve 500. Ennél csak Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Andorrában és San Marinóban rosszabb a helyzet.
A svédeknek ráadásul nemcsak a nyájimmunitást nem sikerült elérni, a gazdaság is megsínylette a pandémiát, és másoknál hatásosabban nem tudták megvédeni a kereskedelmet, az ipart és a mezőgazdaságot.
Az ország GDP-jének csaknem 50 százaléka az exportból származik. Mivel a többi állam lezárta határait, a svédek így nem tudják áruikat és szolgáltatásaikat eladni, vagyis gazdaságuk is óriási veszteséget könyvelhet el.
Hír TV
