– Nem térhetünk vissza a napi kerékvágásba, az AfD túl jól szerepelt – értékelte a hét végi eredményeket Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője.
– Aki figyelmen kívül hagyja az eredményt, az nem értette meg a kelet-németországi választási küzdelmet – nyilatkozta Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök egykori kihívója.
– Nemcsak beszélni kell a keletnémet tartományokban élő emberekről, hanem beszélni kell velük – panaszkodott Kevin Kühnert, a szociáldemokraták (SPD) ifjúsági szervezetének elnöke. A berlini kormánykoalíció három pártjának vezetőségét érezhetően felrázták a hétvégi tartományi választások, amelyek során a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) Szászországban 9,7-ről 27,5 százalékra növelte támogatottságát, Brandenburgban pedig az öt évvel ezelőtti 12,2 helyett a szavazatok 23,5 százalékát szerezte meg. Szászországban és Brandenburgban is alig tudott felülkerekedni az AfD-n a CDU, illetve az SPD.
Fotó: Reuters
Előbbi tartományban 39,4-ről 32,1 százalékra csökkent a kereszténydemokraták támogatottsága, míg utóbbiban 31,9-ről 26,2-re a szociáldemokratáké. A pártok tegnap világossá tették, nem hajlandók koalícióra lépni a bevándorlásellenes alakulattal. Kramp-Karrenbauer igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a CDU tartja-e magát ezen irányvonalához.
Manuela Schwesig, az SPD ideiglenes társvezetője szerint az AfD nem alkalmas a kormányzásra, mert bár szavazói nem szélsőségesek, vezetői közül sokan azok. Mivel a berlini kormánypártok elkerülték a vereséggel járó blamázst, elemzők szerint egyelőre nincs veszélyben a nagykoalíció, noha az elmúlt hónapokban a vezető nélküli, válságban lévő SPD-n belül sokan szorgalmazták annak felmondását.
A hét végén elszenvedett szavazatveszteségek miatt azonban Szászországban a CDU-nak az SPD mellett még egy koalíciós társat kell keresnie, és valószínűleg a Zöldekre esik a választás. Brandenburgban ugyancsak a Zöldeket lesz kénytelen bevonni az eddigi SPD–Die Linke alkotta kormány.
– Vannak olyan országos tendenciák, amelyek függetlenek attól, hogy Nyugat- vagy Kelet-Németországban tartanak tartományi választásokat. Az egyik a Zöldek megerősödése, a másik az AfD-é. Az AfD viszont egy idő után eléri az üvegplafont, ami fölött nem tud növekedni: hiába jók az eredményei, nem tud kormányzó erővé válni, mert a tömegpártok nem hajlandóak koalícióra lépni vele – mondta lapunknak Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Fotó: Reuters
A szakértő szerint az AfD frusztrációs felületet képez számos keletnémet állampolgár számára, akiknek az első sokkot a rendszerváltás jelentette: a nyugatnémet struktúrákba való betagozódás, a gyárak bezárása, a munkahelyek elvesztése.
Aztán jött a 2008-as gazdasági válság, majd az utolsó csepp a pohárban a 2015-ben kezdődött menekültválság volt, amikor a polgárok úgy gondolhatták: mi sem tudtunk még beilleszkedni, de már jönnek az újak – véli Molnár Tamás Levente.
