"Nemrégiben - körülbelül egy hete -, írt nekem arról, hogy Jeruzsálemben találkozót készítenek elő. Azt mondta, Kirill pátriárkát testvérének tekinti, és teljes az egyetértés közöttük" - idézte a hírügynökség Szevasztyjanovot.
Tavaly felmerült a Ferenc pápa és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája második találkozójának lehetősége, amely végül nem jött létre. A lehetséges helyszínek között Jeruzsálemet, majd az ismét Asztanának átnevezett kazah fővárost, Nur-Szultánt emlegették, ahol a katolikus egyházfő részt vett világvallások és hagyományos vallások vezetőinek tanácskozásán.
Kirill lemondta a kazahsztáni fórumon való részvételét. Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke korábban a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az egyházfők lehetséges jeruzsálemi találkozóját a Szentszék fagyasztotta be. A metropolita szerint a Vatikán egy tavasszal megtartandó eszmecsere lehetőségét mérlegelte.
A pápa és a pátriárka először 2016. február 12-én találkozott. Az eseményt történelmi jelentőségűnek minősítették, mert az 1054-es nagy keresztény egyházszakadás óta ez volt az első alkalom volt, hogy a római katolikus egyház és a legnépesebb ortodox felekezet vezetője személyesen tárgyalt egymással.
A pápa legutóbb a La Nación című argentin lap szombati számában megjelent interjújában jelezte, hogy kész lenne közvetíteni az orosz-ukrán háborúban, és elutazni a szembenálló felek fővárosába. Szevasztyjanov február 27-én azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a katolikus egyházfő tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, tárgyalásokat sürget a felek között, és kész lenne ezek helyszínéül a Vatikánt felajánlani. Az orosz óhitűek tisztségviselője február 15-én ugyanennek a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét.
Kirill pátriárka szombaton felhívást intézett a világ ortodox egyházai és más vallási felekezetei vezetőihez - köztük Ferenc pápához -, valamint nemzetközi szervezetek tisztségviselőihez - mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkárhoz -, és ebben arra kérte őket, hogy "tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést" a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház szerzeteseinek a kijevi barlangkolostor épületegyütteséből való kiűzése ellen. A pátriárka sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán állami vezetés ezzel az intézkedésével "a legdurvább módon lábbal tiporja" a demokratikus normákat, valamint az emberi és szabadságjogokat, amelyeknek a tiszteletben tartása iránt elkötelezettnek vallja magát.
Érvelése szerint a kolostorhoz intézett ultimátum jogilag megalapozatlan, a szerzetesek kilakoltatása indokául szolgáló állítólagos szabálytalanságokat pedig egy olyan bizottság állapította meg, amelynek tevékenysége nem volt átlátható és politikailag befolyásolt volt. Figyelmeztetett: a kolostor erőszakos bezárása "oda vezet majd, hogy megsértik ukrajnai hívők millióinak a vallásszabadsághoz való jogát". Nehezményezte egyebek között, hogy a szerzetesekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, szállásukon az ukrán biztonsági szolgálatok házkutatást tartottak, és lejárató kampányt indítottak ellenük Ukrajnában.
A pátriárka a Kijevi-Pecserszka Lavra jelentőségét hangsúlyozva rámutatott, hogy ez volt az első, 11. század óta létező kolostor a Kijevi Ruszban, amely "az orosz, ukrán és fehérorosz nép közös lelki és szerzetesi hagyományának őse".
"Ez civilizációnk és nemzeti kultúránk bölcsője. Ezeréves történelme során a kolostor többször szenvedett a keresztényekkel szembeni garázdálkodásoktól, idegen hódításoktól és egyenesen az üldöztetéstől. De csak a harcias ateista hatalom idején, a huszadik században űzték ki a Kijevi-Pecserszka Lavra szerzeteseit a kolostorból" - hangoztatta Kirill.
Emlékeztetett arra, hogy a szerzetesek új generációi élesztették újjá a kolostort, jelentős erőfeszítéseket téve és erőforrásokat fordítva a helyreállítására, a régi lelki hagyományok újjáélesztésére, "minimális állami segítséggel vagy annak hiányában". Hangsúlyozta, hogy a kijevi barlangkolostor összortodox jelentőségű kegyhely, amelynek templomait zarándokok ezrei keresik fel évente, amelyben több mint kétszáz szerzetes, illetve novícius él, és amely egyúttal az Ukrán Ortodox Egyház adminisztratív központja is.
A férfikolostor kilakoltatásnak határidelét március 29-ben szabták meg. A szerzetesek közölték, hogy nem hajandók alávetni magukat a határozatnak.
