Egyúttal komoly következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok kérésének engedve az ENSZ meghosszabbítja az Iránnal szembeni fegyverembargót. A hagyományos fegyverekre vonatkozó ENSZ-embargó októberben jár le. Washington határozatlan időre meghosszabbítaná a tilalmat, ami minden bizonnyal Moszkva ellenállásába fog ütközni.
Ha Amerika vissza akar térni az egyezményhez, fel kell oldania minden szankciót, és kárpótolnia kell Iránt azok újból életbe léptetéséért - hangsúlyozta Róháni. "Irán megsemmisítő választ fog adni, ha meghosszabbítják a Teheránt sújtó fegyverembargót" - tette hozzá.
Trump 2018 májusában jelentette be, hogy az Egyesült Államok nem tartja magát többé a megállapodáshoz, amely szerinte eleve elhibázott volt, mert nem tartalmazott megkötéseket az iráni rakétaprogramra, illetve az ország térségbeli szerepvállalására nézve. A nukleáris megállapodásban Teherán ígéretet tett atomprogramja korlátok közé szorítására a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. Azonban a Washington döntését követő évben az iszlám köztársaság is elkezdte fokozatosan felmondani kötelezettségvállalásait.
A Biztonsági Tanács atomalkut életbe léptető határozata kilátásba helyezte, hogy 2020-ban eltörlik a fegyverembargót, ha Irán tartja magát az egyezményben foglaltakhoz. Washington azzal érvel, hogy mivel az iszlám köztársaság tavaly óta bevallottan megszegte a megállapodás több pontját, az embargót nem szabad feloldani. Róháni azzal fenyegetett, hogy országa a tilalom kiterjesztésére hasonlóan fog reagálni, mint az atomalku felmondására, és növeli az urándúsítás szintjét, illetve készleteit.
A fegyverembargó bevezetése előtt az iszlám köztársaság több tucat országba exportált harci eszközöket. Irán 1992 óta katonai önellátásra törekszik: rakétákat, torpedókat, tengeralattjárókat és vadászgépeket is gyárt.
MTI
