További tizenegy embert életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az ítéletek nem jogerősek.
A 49 elítéltet február 8-án nyilvánították bűnösnek bűnszövetkezetben történő részvétel és gyilkosság miatt.
Huszonnyolc vádlottat bizonyíték hiányában felmentettek.
A csaknem tíz évig tartó perben összesen 77-en álltak vádlottként a bíróság elé, és több mint 1100 tanúvallomást hallgattak meg.
Az egyik védőügyvéd közölte, hogy fellebbezést nyújtanak be egy felsőbb bíróságon. Azt mondta, hogy enyhébb ítéletekre számítottak, miután a vádlottak már több mint 13 évet börtönben töltöttek. Ennek ellenére a bíróság többségükre halálbüntetést szabott ki.
2008. július 26-án pokolgépes merényleteket hajtottak végre Gudzsarát állam székhelye, Ahmedábád forgalmas részein. A támadás elkövetőiként az iszlamista indiai mudzsáhedek jelentkeztek. A robbantásokat válaszként szánták a 2002-es etnikai összecsapásokra, amelyekben mintegy kétezer, többségében muszlim vallású ember vesztette életét. Az erőszakhullámot az váltotta ki, hogy 2002 februárjában egy hindu nacionalistákkal teli vonaton tűz ütött ki, amelyben 59-en meghaltak. A történtekért a muszlimokat tették felelőssé, holott a gyújtogatás tényét a hatóságok soha nem erősítették meg. A tragédiát a hinduk megtorló akciói követték.
Akkoriban Gudzsarát vezetője Narendra Modi miniszterelnök volt, akit azzal vádoltak, hogy szemet hunyt az erőszak fölött. Modi ezt cáfolta. Az indiai legfelsőbb bíróság 2012-ben minden felelősség alól felmentette a politikust az üggyel kapcsolatban.
Az indiai mudzsáhedek 2008-ban Újdelhiben és Dzsaipúrban is pokolgépes merényleteket hajtottak végre.
A halálbüntetés még mindig része az indiai jogrendszernek. Az egyik jogvédő szervezet 2021. végi adatai szerint az országban 488-an vannak halálsoron. Legutóbb 2020 márciusában hajtottak végre halálos ítéletet négy férfin, aki megerőszakolt és meggyilkolt egy diáklányt Újdelhi egyik buszjáratán.
MTI
