Kedden John Stevenson, az északnyugat-angliai Carlisle parlamenti képviselője jelentette be, hogy hivatalosan kezdeményezte a kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírását.
Ő az alsóházi konzervatív frakció 28. tagja, aki nyilvánosságra hozta, hogy csatlakozott a Johnson elleni bizalmi szavazást célzó kezdeményezéshez.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.
A folyamat azonban titkos, és egyedül Sir Graham Brady, a vezetőválasztási ügyekben is illetékes konzervatív párti frakcióbizottság elnöke tudja, hogy eddig pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez.
Brady a konvencióknak megfelelően csak akkor áll a nyilvánosság elé, ha a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot, de kedd estig nem jelezte, hogy ez megtörtént volna.
Mindezek előzményeként az év elején kiderült, hogy a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejövetelt tartottak, nem egyszer Boris Johnson miniszterelnök részvételével.
A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
A kormányfő hivatalosan elnézést kért, többször is jelezte ugyanakkor, hogy nem kíván távozni tisztségéből.
Ha viszont összegyűlik a bizalmi szavazáshoz minimálisan szükséges számú kezdeményező levél, és a konzervatív frakció többsége Johnson ellen voksol, a miniszterelnöknek az íratlan, de törvényerejű szokásjog alapján távoznia kell az általa vezetett Konzervatív Párt éléről és így a kormányfői tisztségből is, és az utódválasztáson nem indulhat.
Johnson helyzetét súlyosbítja, hogy a minap megbírságolta őt a londoni rendőrség a korlátozások idején tartott Downing Street-i partik miatt.
Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.
Az ügyben lezajlott egy közigazgatási vizsgálat is, amely megállapította, hogy az összejövetelek közül több is súlyos mértékben megsértette a kormány meghatározó posztjain dolgozóktól elvárt magas szintű normákat, és azokat a magatartási normákat is, amelyeknek betartását éppen a kormány várta el a brit lakosságtól a járványellenes korlátozások időszakában.
A vizsgálatról kiadott 60 oldalas jelentés szerint az összejövetelek némelyikének megtartását egyszerűen nem lett volna szabad megengedni.
Mindemellett parlamenti szakbizottsági vizsgálat is folyik annak megállapítására, hogy Boris Johnson félrevezette-e az alsóházi képviselőket a zárlatok idején tartott, a rendőrség által törvénysértőnek minősített összejövetelek ügyében.
A brit kormány által érvényben tartott magatartási szabályok egyértelműen elvárják minden olyan kormánytag lemondását, akiről bebizonyosodik, hogy bármilyen ügyben tudatosan félrevezette a parlamentet.
