A megbukott az Antti Rinne szociáldemokrata miniszterelnök által vezetett baloldali kormánykoalíció, miután a két és fél héten át tartó, a postások által kirobbantott sztrájkhullám kezelése miatt pénteken lemondásra kényszerült az önkormányzati ügyekért és postáért felelős párttársa, Sirpa Paatero szociáldemokrata miniszter.
Végül múlt hét szerdán sikerült megállapodni a sztrájkolóknak állami munkáltatójukkal,de ez nem mentette meg Sirpa Paatero pozícióját.
Kedden pedig az ötpárti, baloldali finn kormánykoalíció egyik tagja, a liberális Centrumpárt közölte, hogy kihátrál a koalícióból.
Emiatt pedig
Antti Rinne miniszterelnök még a nap folyamán benyújtotta lemondását,nem várva meg a kabinetje elleni bizalmi szavazást, amire 14 óráról került volna sor.
Katri Kulmuni, a Centrumpárt elnöke hétfő azt mondta, hogypártja továbbra is elkötelezett a baloldali koalíció fenntartása iránt, de nem bízik Rinnében, és ebből a szociáldemokratáknak le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket.Sajtóértesülések szerint Rinne utódját december 12-én választják meg a szociáldemokraták kongresszusán.
Már csak azért sem valószínű, hogy a Centrumpárt előrehozott választást akarna, mert a többi kormányzó párthoz hasonlóan megcsappant a népszerűsége, ésezzel csak a bevándorlásellenes, nemzeti érzelmű Finnek (korábban Igazi Finnek) sikerét eredményezné.Az áprilisi parlamenti választáson a Finnek egy hajszálnyira maradtak le az első helyen végzett baloldali szociáldemokraták mögött.
A finn kormányválság azért is különösen súlyos ügy, mert január 1-ig még
Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, így a kormány bukása nem csak a skandináv államra, hanem az egész EU-ra kihatással lesz.
Antti Rinne – noha maga is kifejezte, hogy a minisztere nem kezelte megfelelően a sztrájkot - valójában maga sem tudott mit kezdeni a helyzettel, igaz miután, 2019. június 6-án kinevezték kormányfőnek, majd július 1-től a finnek átvették az EU soros elnökségét,nem is hazája problémáinak a megoldására koncentrált, hanem a közép-kelet-európai államokat kritizálta a jogállamisággal összefüggésben.Rinne kritikáinak, alaptalan vádaskodásainak és politikai indíttatású támadásainak a célkeresztjében természetesen az Orbán Viktor vezette magyar kormány állt.
Bizonyára politikai kommunikációs szempontból Rinnenek könnyebb volt otthon eladnia a liberális demokrácia védelmezőjének a szerepét, aki harcot folytat Orbán Viktor és közép-európai szövetségei ellen, mint megoldani az átlag finn állampolgárokat, illetve munkavállalókat érintő problémákat.
A már jól ismert baloldali kettős mérce jegyében a szociáldemokrata finn kormányfő úgy bírálta a magyar jogállamiság helyzetét, az igazságszolgáltatás működését és a médiaviszonyokat, hogy közben „megfeledkezett" arról, hogy Finnország ezek tekintetében sokkal rosszabbul teljesít, mint Magyarország.
A jogállamiság elvont fogalmát egyébként a kritikái és politikai támadásai közepette Rinne soha nem határozta meg pontosan, azaz még mindig nem világos, hogy milyen konkrét indokkal is támadta hazánkat, hiszen a hozzá közel álló baloldali sajtóban csak XIX. századi liberális politika lózungokat hangoztatott.
KAPCSOLÓDÓ
Forráselvonással fenyeget a finn EU-elnökség
Orbán Viktor számonkérését követelik a finn miniszterelnöktől
Egymásnak adják a kilincset a finn kormányfőnél az ellenzékiek
Orbán Viktor: A jogállamiság Magyarországon becsületbeli kérdés
