Az indiai törvényhozás alsóházában 366 képviselő támogatta 66 ellenében az indiai kormány hétfői döntését, amelynek értelmében megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát. Hétfőn egyébként az indiai felsőház, a Rádzsa Szabha is áldását adta erre. Ezzel a kormányzati döntés törvényhozási oldalról teljes támogatással rendelkezik.
Pakisztán ugyanakkor hevesen tiltakozott a vitatott hovatartozású terület jogainak csorbítása ellen. Kamar Dzsaved Badzsva pakisztáni vezérkari főnök kedden kijelentette, hogy a pakisztáni hadsereg a végsőkig támogatja "a kasmíriak igazságos küzdelmét", s "bármeddig elmegy" a kasmíriak érdekében.
Amit Sah indiai belügyminiszter a tévében is közvetített hétfői parlamenti beszédében közölte, hogy elnöki rendelet alapján visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, amely különleges státusszal ruházza fel Dzsammu és Kasmírt, és újjászervezik a szövetségi államot.
Az alkotmány szóban forgó cikkének értelmében az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagy fokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Minden szövetségi törvényt - kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat - meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.
Újdelhi elképzelése szerint Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát, és kisebb hatáskörrel rendelkező - a központi vezetés által közvetlenül irányított, saját kormányzóval nem rendelkező - szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át.
Az indiai vezetés szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy egyrészt egyszerűbbé váljon a szélsőségesek elleni küzdelem másrészt, hogy a terület teljesen integrálódni tudjon Indiába.
Jelenleg India 29 tagállammal és 7 szövetségi területtel rendelkezik.
A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és - kisebb részben - Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.
A 1980-as évek végén erős szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg.
MTI
