Visszatért az élet a venezuelai utcákra, miután véget ért az országot napokon át megbénító általános áramkimaradás.
„Kaotikus a helyzet, az áramszünet még inkább azzá tette. Nem volt víz, nem volt telefon, sem internet. Nem tudtunk kommunikálni, napokig nem tudtunk semmit a külföldön élő rokonainkról, és azt sem, hogy mi történik az országban” – mondta egy caracasi lakos.
Azzal, hogy visszajött az áram, csak egy hárult el a Venezuelát sújtó számos probléma közül. A helyi pénz már régóta értéktelen, a helyette használt dollárral pedig csak kevesen rendelkeznek, ezért az országba egy ideje újraindult a cserekereskedelem.
„Az emberek háztartási cikkeket hoztak, hogy ételre cseréljék azokat, mert nincs dollárjuk, nincs készpénzük. Becserélték, amit tudtak. Ha lisztjük volt, akkor azt egy kiló paradicsomra, vagy egy kiló hagymára” – mondta egy piaci árus.
A Nicolás Maduro vezette rezsim szerint csakúgy, mint az országot megroppantó gazdasági válság, úgy az áramszünet is külső beavatkozás, konkrétan amerikai szabotázs eredménye.
Közben az utolsó amerikai diplomata is elhagyta Venezuelát, az országgal pedig minden kapcsolatot megszakított az Egyesült Államok, amelyik nem Madurót, hanem Juan Guaido ellenzéki vezetőt ismeri el Venezuela elnökeként.
Latin-Amerikában a legtöbb ország szintén Guaidót tartja jogos államfőnek – a kevés kivétel egyike Bolívia, amelynek elnöke pénteken arra intette a Nyugatot, hogy tartsa távol magát a venezuelai belpolitikától.
„A történelem megmutatta nekünk, hogy a múltban történt külső beavatkozások, mint például Líbiában vagy Irakban, sosem oldottak meg semmit. Épp ellenkezőleg: eltörölték a demokráciát” – mondta Evo Morales.
A Maduro-rezsim legnagyobb hatalmú támogatói Oroszország és Kína, mindkét állam felé komoly olajszállítási kötelezettségei vannak a dél-amerikai országnak.
A Maduro megbuktatásán dolgozó Juan Guaido szerint viszont a venezuelai vezetés hosszú távon nem számíthat Moszkvára és Pekingre sem.
