Több ezres tömeg vonult végig azon az útvonalon, amelyen 57 éve az a menet járt, amelyet a meggyilkolt polgárjogi harcos, Martin Luther King tiszteletes szervezett. A pénteki demonstrációt - csakúgy, mint az 1963-ast - az amerikai főváros szívében, a Lincoln-emlékműnél tartották. Az elmúlt hónapokban történt, nem egy esetben halállal végződött rendőri erőszakra utalva, Martin Luther King fia azt hangoztatta, a történelem jelképes árnyékában gyűltek össze, és ezekben a napokban is történelmet csinálnak.
Felszólalt a májusban rendőri intézkedés közben elhunyt George Floyd testvére is - az afroamerikai férfi halála miatt robbant ki Amerikában az azóta is tartó rasszizmusellenes tüntetéssorozat és zavargás. Beszédet mondott az egyik legnevesebb fekete emberi jogi aktivista, Al Sharpton tiszteletes is. Rámutatott, a tömeg ereje semmit sem ér, ha a novemberi választáson nem mennek el szavazni és nem lesz törvény azokból a célokból, amelyekért küzdenek.
Helyi idő szerint péntek este a Fehér Ház előtt is hangos tömeg gyűlt - abban reménykedtek, hogy a hangzavar behallatszik majd a republikánus elnökjelölt-állító konvencióbeszédet mondó Donald Trumphoz is, aki ennek ellenére hivatalosan is elfogadta az elnökjelöltséget.
A Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI vizsgálatát kérte Rand Paul republikánus szenátor, akit a kapu előtt zajongó tüntetők zaklattak. Amikor ő és felesége kilépett a Fehér Házból, hogy visszainduljon a szállodába, a Trump-ellenes tüntetők körülvették és fenyegették mindkettőjüket, a szenátor szerint azzal is, hogy megölik. A Paul házaspárt rendőri kísérettel kellett kimenekíteni.
Korábban, szintén Washingtonban demonstrálók több étterem utcafrontján étkező embereket zaklatták. Arra kényszerítették a őket, hogy öklüket a magasba emeljék, ezzel fejezzék ki szolidaritásukat a mozgalommal. aki nem tette, azt körbeállták és szidalmazták.
HírTV
