Egyszerre két problémával küzd Libanont. A koronavírus miatt kiürültek Bejrút utcái, miközben az államkassza is kong az ürességtől, az ország adóssága eléri a bruttó hazai termék, a GDP 170 százalékát. Ezzel ma a világ egyik leginkább eladósodott országa Libanon.
Az 1975 és 1990 között 15 éven át dúló polgárháború óta nem volt ennyire rossz a gazdasági helyzet. Október óta folyamatosak a tüntetések. A libanoni font 40 százalékot veszített az értékéből az utóbbi hónapokban, elszegényítve a lakosság nagy részét. A megmozdulások Szaad Haríri kormányfő lemondásához vezettek.
A korábban egyetemi professzorként dolgozó mostani miniszterelnök Hasszan Diab televíziós beszédében megvédte a kormány döntését az adósság törlesztésének felfüggesztéséről és a hitelezőkkel az adósság átütemezésről való tárgyalások megkezdését. Azt mondta, hogy csak így lehet finanszírozni az állampolgárok szükségleteit.
A libanoni kormányra nehéz tárgyalások várnak. Az országra jelentős nyomás nehezedik a nemzetközi pénzintézetek felől. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap megszorító intézkedéseket követel a pénzügyi támogatásért cserébe.
A libanoni gazdasági összeomlást a politikai és pénzügyi elit rövidlátó kötvénykibocsátása okozta. Az ország finanszírozása érdekében túl magas kamatot ígértek a befektetőknek, amit aztán újabb kötvények kibocsátásával próbáltak kifizetni. Az ország adósságspirálba került.
Hír TV
