A guantánamói fogolytáborban őrzött – egyelőre nem elítélt – terrorista „ajánlata” a manhattani kerületi bíróságon pénteken beadott perkérelemből derül ki, amelyet az áldozatokat képviselő ügyvédek nyújtottak be, azzal vádolva a szaúdi kormányt, hogy segített a mintegy háromezer halálos áldozatot követelő merényletek koordinálásában.
Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én egy terroristák eltérítette repülőgépek csapódtak a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd percekkel később a Washington melletti Pentagon (védelmi minisztérium) épületébe. Egy harmadik, eltérített gép – az utasok heves ellenállása után – Pennsylvaniában egy mezőn zuhant le. A terrortámadásoknak csaknem háromezer halálos áldozata volt.
Rijád mindig cáfolta, hogy köze lett volna a terrortámadásokhoz.
Az amerikai ügyvédek felvették a kapcsolatot a terrorcselekménnyel gyanúsítottak közül három személlyel, és vallomástételre kérték őket a szaúdi kormány elleni perben. Egyikük Hálid Sejk Mohamed volt, aki azonban – mint az ügyvédek Sarah Netburn bíróhoz intézett beadványából kiderül – jogi tanácsadójára hallgatva elhárította a kérést. Az ügyvédek megfogalmazása szerint ez csak „pillanatnyilag” van így, mert Hálid Sejk Mohamed változtathat az álláspontján.
Az ügyvédek hangsúlyozták: a halálbüntetés elmaradása esetén sokkal szélesebb körű együttműködés lesz a gyanúsítottal.
Az amerikai igazságügyi minisztérium – a The Wall Street Journal című lap megkeresésére – nem kívánta kommentálni az ügyet. Hasonlóképpen elhárította a kommentárt Michael Kellogg, a szaúdi kormányzat amerikai ügyvédje.
A The Wall Street Journal egyébként emlékeztetett arra: Mohamed – akit Daniel Pearl amerikai újságíró meggyilkolásával is vádolnak – korábban jóval harciasabban nyilatkozott. 2008 júniusában egy guantánamói meghallgatáson, amikor egy katonai bíró „halálbüntetést maga után vonó esetként” írta le a pert, Mohamed félbeszakította őt és azt kiáltotta: „ez egy mártír esete, és én ezt kívánom, hosszú ideig szeretnék mártír lenni”.
2017-ben Harvey Rishikof, a Pentagon guantánamói pereket felügyelő tisztségviselője vizsgálni kezdte a terroristákkal kötendő vádalkuk lehetőségét. Teljes körű vallomásukért bűnösségük elismeréséért cserében halálbüntetés helyett életfogytig tartó börtönbüntetést kaphatnának – vetette fel Rishikof.
Arra hivatkozott, hogy a vád állításait megingatta az, hogy a foglyokat megkínozták.
Az esetleges vádalkuról szóló egyeztetések nyilvánosságra kerültek. Nem sokkal később Jim Mattis, akkori védelmi miniszter eltávolította a minisztériumból Rishikofot. A tárcavezető állítása szerint ennek oka nem a terroristákkal kötendő vádalku ügye volt.
MTI
