Frans Timmermans – túl azon, hogy Soros embere – egy ideológiai harcos, és harcot folytat mindenki ellen, aki az ő gondolkodásától különböző módon látja a világot. Eddig is ezt tette, ezután is ezt fogja tenni, és egy olyan megosztottságot hoz be az Európai Unióba, ami egy Kelet–Nyugat megosztottsághoz fog vezetni, és az Európai Uniónak óriási gondokat jelentene majd – fogalmazott Orbán Viktor a V4NA hírügynökségnek tegnap, a rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően.
A miniszterelnök arról is beszélt: az Európai Néppárt vasárnap döntött arról, hogy Frans Timmermans nem lehet az Európai Bizottság következő vezetője, illetve arról is megegyeztek, hogy a pártcsaládnak kell adnia a következő elnököt is. A döntések ellen ketten szavaztak, egyikük épp a német kancellár volt, a másik a luxemburgi Frank Engel. „Mindenki más Angela Merkel ellen szavazott” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: Olaszország, a visegrádi országok és a döntés mellett kitartó néppárti miniszterelnökök viszont egységesen szembefordultak a merkeli magatartással, és megakadályozták, hogy Timmermansból bizottsági elnököt csináljanak.
A tagállami állam- és kormányfők ma reggel folytatják a tárgyalásokat az uniós csúcspozíciók ügyében, miután vasárnap este harmadszori nekifutásra sem sikerült megegyezniük. A 17 órán át tartó, rekordhosszúságú csúcstalálkozót Emmanuel Macron francia elnök meglehetősen paprikás hangulatban hagyta el, a sajtónak pedig villámgyorsan elmondta: a túlságosan elnyújtott, ám eredmény nélkül véget érő egyeztetések az unió hitelességét veszélyeztetik. „Egy nem komolyan vehető Európa látszatát keltjük” – fejtette ki, a kudarc okaként egyes vezetők személyes ambícióit, a néppárt megosztottságát, illetve a földrajzi törésvonalakat említve. Ismert, Franciaország és Németország az oszakai G20-találkozón egyezett meg az úgynevezett Timmermans-csomagról, amely a holland szocialistát juttatná az Európai Bizottság elnöki székébe.
A terv szerint Manfred Webert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét az Európai Parlament elnöki székével engesztelnék ki. Ez a forgatókönyv nemcsak a visegrádi országok és Olaszország számára elfogadhatatlan: legalább tíz olyan tagállami vezetőről tudni, aki nem adná szocialista kézbe a jogszabály-kezdeményező szereppel bíró bizottság vezetését. Olyan néppárti országvezetők, mint Leo Varadkar ír miniszterelnök és Andrej Plenkovic horvát kormányfő is az ellenzők között vannak.
– Nem is a személlyel van a bajunk, hanem a módszerrel. Készen kaptunk egy csomagot, amelyről más keretek között, jó előre állapodtak meg – ezt már Giuseppe Conte olasz miniszterelnök mondta a kudarcos találkozó után.
Orbán Viktor szerint a szocialista politikus elnöksége hosszú távon azt is maga után vonná, hogy a bizottság a Soros György-féle NGO-kat finanszírozná, ezzel megpróbálná átalakítani a közép-európai társadalmakat is, különösen a migráció kérdésében.
Angela Merkel kancellár a Timmermans-csomag kezdeti bukása után tegnap már arról beszélt: a csúcspozíciók kérdésében a visegrádi országok és Olaszország véleményét is meg kell hallgatni. Nehéz lenne a V4-ek, illetve egy Olaszország ellen szavazni – hangsúlyozta, azt állítva: mindenképp biztos többséget szeretne látni a kulcsposztok várományosai mögött.
– Ha láttuk volna az alagút végét, már ma is folytattuk volna a tárgyalásokat – tette hozzá a szemmel láthatóan fáradt kancellár. Merkel szerint az egyeztetések során az egyik kiindulópont az kell legyen, hogy a pártcsaládok csúcsjelöltjei mindenképp pozíciót kapjanak. „Ez a parlamenti többség megszerzésének a feltétele is” – tette hozzá.
Sürget az idő
A csúcspozíciók elfogadásához a tagállami vezetők legalább 72 százalékának támogató szavazatára van szükség, illetve arra, hogy ezen országok az EU népességének legalább 65 százalékát képviseljék. Mivel az Egyesült Királyság várhatóan tartózkodik majd a voksoláson, Merkel jól mondja: Olaszország és a visegrádi államok szavazatai matematikailag ellehetetlenítenék Timmermans megválasztását. Az idő mindenesetre szorítja az állam- és kormányfőket: az új összetételű Európai Parlament a tervek szerint holnap szavaz a következő elnökéről. A poszt a vezetői csomag része, tehát elméletileg az Európai Bizottság, az Európai Tanács vezetői székével, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselői személyével együtt kell döntést hozni róla.
