Kidobásra szánt alapanyagokból készített almás süteményt a környezetügyi államtitkár az egyik budapesti szakképző iskola tankonyháján. Az ENSZ-felmérés szerint Magyarországon 566 ezer tonna étel kerül a kukába évente. Egy átlagos magyar család ötvenezer forintot takaríthatna meg évente, ha csak azt venné meg, amit valóban el is fogyaszt – mondja az államtitkár.
Jövőre még inkább szükség lesz tudatos vásárlásra az egyik internetes portál szerint. Az Énpénzem.hu arra számít, hogy az üzletláncok a vevőkre hárítják a megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, így az élelmiszerek drágulnak majd.
– Úgy véljük, hogy olyan erős a konkurencia, hogy nem teszi lehetővé azok számára, akiknek ez az eddigieknél nagyobb terhet jelenthet, hogy ezt áthárítsák a fogyasztókra – nyilatkozta V. Németh Zsolt környezetügyi államtitkár.
„Legfeljebb egy nagyon szűk termékkör esetében emelkedhetnek az árak” – Nem drasztikus drágulástól, hanem elbocsátásoktól tart a kereskedők érdekvédelmi szervezete. A szövetség főtitkára szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésének első vesztesei a külföldi hipermarketekben, szupermarketekben dolgozó magyarok lesznek.
– A cégek arra fognak törekedni, ugyanúgy mint eddig, hogy a lehető legkedvezőbb árat kínálják a vásárlóknak, nem céljuk a vásárlók elüldözése. Sajnálatos egyébként ez a döntés, hiszen olyan üzletpolitikai lépésekre kényszeríti ezeket a vállalkozásokat, amely a magyar gazdaságnak káros, hiszen a foglalkoztatási mutatók ebben a körben romlani fognak és a beszállítási lehetőségek változtatása révén lehet, hogy a hazai beszállítók egy része is rosszul jár – véli Vámos György.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj eddig egységes volt. Jövőre a közteher sávossá válik, minél nagyobb egy üzletlánc árbevétele, annál többet fizet majd. A Spar már kiszámolta, hogy az eddigi 320 millióról közel 9 milliárd forintra emelkedik a befizetni valója 2015-ben.
