Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott az átadáson azt mondta: Zalakaros egy élhető, fejlődő és komoly értékekkel rendelkező kisváros, ahol az önkormányzat, a gazdasági és turisztikai szereplők nem pusztán feladatnak, hanem küldetésüknek érzik, hogy a kivételes adottságokat kellő módon hasznosítsák.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt évben kiemelkedő eredményeket ért el a város, a vendégéjszakák számát tekintve az egyik legnépszerűbb település lett a Balaton régiójában. A magyar családok mellett a külföldi turisták körében is népszerű az 1978-ban gyógyvizessé minősített fürdőhely.
A kormánymegbízott jelezte: a kormány kiemelten kezeli a turizmust, ami "nemcsak pénzkereseti forrás, nem csupán egy jól kihasználható gazdasági ágazat, hanem a hazaszeretet egy megnyilvánulási formája" is. A 2017-ben indult új turisztikai stratégiával jó esélye van Magyarországnak arra, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető turisztikai régiójává váljon.
Cziráki László, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója kifejtette: a közel egymilliárd forintos, saját forrásból, kilenc hónap alatt megvalósított felújítás révén ötcsillagos színvonalú fejlesztést hajtottak végre.
A tavaly meghaladta a 650 ezret a Zalakarosi Fürdő látogatóinak száma, és ezzel együtt a második legnépszerűbb magyarországi fürdőhelynek is megválasztották. Nem lehet lemondani a további fejlesztésekről, mert belföldön és külföldön is magas színvonalú konkurensei vannak a zalai fürdőhelynek - jegyezte meg.
A mostani beruházás során kicserélték a teljes gépészeti és elektromos rendszert, a vízforgatót, ugyanakkor a kupolás, ragasztottfa-szerkezet stílusjegyeit meghagyva szigetelték is a teljes épületet. Padlófűtést építettek be, kicserélték a nyílászárókat, illetve újdonságként sósvizes medencét is létrehoztak a létesítményben - sorolta a vezérigazgató.
Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az évről évre megvalósuló új zalakarosi fejlesztések mind egy koncepciót mutatnak, a minőségi turizmust és a családosok kikapcsolódását szolgálják.
Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: az önerőből megvalósított fejlesztés azért nagyon nagy jelentőségű, mert a hazai és uniós források igénybe vétele mellett még komolyabb fejlesztések valósulhatnak meg.
Novák Ferenc, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) említést tett arról, hogy az alig 50 éve indult fürdőhelyen néhány hónapja fogadták a 30 milliomodik látogatót. Ehhez az eredményhez folyamatos fejlesztések, új attrakciók és szolgáltatások kellettek.
A most felújított gyógykert 1992-ben nyílt meg, ami ellen akkoriban még sokan tüntettek is, amiért drágábban magasabb szintű szolgáltatást kínált. A polgármester ehhez hozzátette: azóta bebizonyosodott a döntés helyessége, hiszen az elmúlt évtizedekben százezrek vették igénybe az emeltebb szintű szolgáltatásokat.
MTI
