Ez utóbbi azt jelenti, hogy aki a középosztály alatt van, azok jussanak olyan lehetőséghez, hogy beléphessenek abba a világba, ahol saját ingatlan és munka is van. Szerinte a szegénység ellen a legjobb orvosság a középosztály A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy nem egyenletesen fog gyorsulni a növekedés, az igaz tempónövekedés a 3. és a 4. negyedévben várható. De szerinte már szép lesz az első és a második negyedévben is a korábbi időszakhoz képest. Az igazából látható mindenki számára, hogy valóban egy új növekedési korszakba léptünk, na az majd a harmadik és negyedik negyedévben lesz érezhető - jelezte Orbán, aki azt is mondta, annak a 800 ezer főnek, akinek ezekben a hetekben érkezik pénz a számlájára az állampapír után, közülük 50 ezer főnek 1 millió forint alatti, 191 ezer főnek 1-5 millió forint közötti, 117 ezer főnek pedig 5-10 millió közötti állampapírja van. Tehát nem igaz, hogy csak a gazdagok rendelkeznek állampapírral.
A középosztály lesz a fókuszban 2025-ben
Nem először beszél a miniszterelnök a középosztály megerősítéséről, két hete, az idei első rádióinterjújában úgy fogalmazott "érzékelhető előrelépést várok a társadalom minden rétegében 2025-ben", ugyanakkor, akik a középosztály szintje alatt vannak, azokat be kell segíteni oda. Szerinte a koronavírus-járvány előtt Magyarországon ez volt a meghatározó társadalmi folyamat. Ugyanakkor éppen ehhez a trendhez akar visszatérni a kormány által tavaly meghirdetett Új gazdaságpolitikai akcióterv, amely akárcsak a 2000-ben Széchenyi-terv, azt a célt tűzte ki, hogy lendületes növekedési pályára állítsa a magyar gazdaságot.
Szalai Piroska, Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben kinevezett főtanácsadója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa lapunknak korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy mindig az Orbán-kormányok alatt javult a középosztály helyzete Magyarországon. "Az első ilyen célzatú program a Széchenyi-terv volt. A következő az adócsökkentések és az adókedvezmények rendszerének átalakítása (családi adókedvezmény jelentős növelése és kiterjesztése minden gyermekesre, illetve előbb a munkahelyvédelmi akció, majd a munkáltatói adók csökkentése). Aztán pedig a devizahitelesek megmentése állította meg a középosztály romlását, és indította el az előrelépésüket" – emlékeztet rá Szalai Piroska, hozzátéve, hogy az uniós csatlakozás utáni időszakban Európában csak Magyarországon lehetett kimutatni jelentős életszínvonal-csökkenést a középosztály körében. A régiós országokban mindenhol volt javulás, egészen a 2008-as válságig, de nálunk már előtte, 2004 és 2008 között sem lehetett előrelépést kimutatni.
Szalai Piroska úgy véli, hogy a magyar gazdaságtörténetben olyan gyors mértékű javulás a középosztály életkörülményeiben még nem következett be, mint 2010-es években. Ez egyrészt köszönhető a devizahitelek kivezetésének, illetve a rezsitámogatási rendszer indításának, valamint a munkahelyteremtés fókuszba állításának, aminek hatására a szegénység is jelentősen csökkent, legalábbis az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya a korábbi 30 százak fölötti értékről 20 százalék alá csökkent néhány év alatt, azaz megközelítőleg egymillió ember került ki veszélyeztetett körből.
Nagyon heterogén a magyar középosztály, ezért is sokrétű az Új gazdaságpolitikai akcióterv
Azt azonban hangsúlyozta a főtanácsadó, hogy a középosztály nem egységes. Szerinte érdemesebb úgy nézni, hogy ha a társadalmat jövedelem szerint tizedekre bontjuk, és az alsó és felső két-két decilist kivesszük, akkor a fennmaradó hat decilis tekinthető középosztálynak. A társadalom hatvan százalékát nem szabad egységesen kezelni. Ha rájuk akarunk fókuszálni, akkor a szerteágazó, sokszor különböző, belső szegmensekre külön-külön célzott programokat érdemes irányítani. Ez az Új gazdaságpolitikai akcióterv lényege is. A vállalkozókra, a fiatal pályakezdő munkásokra, a lakhatási nehézségekkel küzdőkre és a középosztály más belső csoportjaira külön-külön célzott intézkedéseket indított a kormány – magyarázta Szalai Piroska, aki szerint ezért nem egy intézkedésből áll a kormányzati program. Ugyanis vannak köztük, akik most akarnak családot alapítani, ezért a babaváró támogatásra jogosultak körét kiszélesítették, idén már az édesanyák 35 éves korukig jogosultak rá; a vállalkozók számára a Demján Sándor program nyit különböző lehetőségeket; a 25 év alattiak, tehát a legfiatalabbak a korábbi szja-kedvezmény mellett a támogatott munkáshitelt vehetik igénybe.
Így segíti a kormány a családokat
Az Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében a kormány összesen 2632 milliárd forintnyi forrást mozgósít a magyar családok és fiatalok támogatására, a jövedelmek vásárlóerejének növelésére és a megfizethető lakhatás biztosítására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium . Az akcióterv részeként történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodás született. Mivel 2027-ig a minimálbér 40 százalékkal emelkedik, az inflációt pedig alacsonyan tartja a kormány, a családok egyre többet költhetnek, jelentősen nő a családok jövedelmének vásárlóereje. Az új akcióterv részeként: Elindult a Munkáshitel program, amely a 17–25 év közötti dolgozó fiatalok életkezdéséhez biztosít akár 4 millió forintos kamatmentes hitelt. A kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt, így – az idei emeléssel együtt – az adókedvezmény bevezetése óta összesen 4400 milliárd forinttal több marad a gyermekes családoknál.
A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatására a kormány többek közt elindította a 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó Vidéki otthonfelújítási programot. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóiknak. Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát.
Nagyon dinamikusan nőnek a reálbérek Magyarországon
Tavaly az átlagkereset vásárlóértéke 9–10 százalékkal, a mediáné pedig 11,5 százalékkal nőtt. Magyarországon 1992 óta ez a 3. legnagyobb javulás az átlagbérekben. Az optimista forgatókönyvben bízók várakozása szerint idén megismétlődhet a hazai munkaerőpiacon az a jelenség, amely már tavaly is megfigyelhető volt: mégpedig, hogy a cégek még a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is nagyobb mértékben emelhetik a fizetéseket az alacsonyabb kereseti sávokban. Az ok nem más, mint a minimálbér-emelés bértorló hatása, azoknál a vállalatoknál ugyanis, amelyek meg akarják tartani a szakképzett munkaerőt, muszáj jócskán emelni a béreket.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Orbán Vikor/Facebook
