Kaderják Péter a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) VIII. országos konferenciáján elmondta, hogy az új Nemzeti Energiastratégia kiemelt célja az energiafüggetlenség erősítése, a tiszta, okos, megfizethető energia megteremtésén keresztül.
A célt a kormány négy program mentén szeretné elérni úgy, hogy középpontba helyezi a fogyasztót, megerősíti az energiaellátás biztonságát, klímabarát módon alakítja át az energiaszektort és támogatja az energetikai innovációkat. A célok megvalósítását tematikus programok támogatják 40 projekten keresztül - fűzte hozzá az államtitkár.
Az ITM államtitkára bemutatta a Nemzeti Energia- és Klímastratégia fő projektjeinek, a kibocsátás-csökkentésnek és a klíma-alkalmazkodásnak a fontosabb elemeit, amelyek között megtalálható a dekarbonizált és rugalmas áramtermelés, a közlekedés zöldítése, az energiatudatos és modern magyar otthonok támogatása, a klímatudatos vízgazdálkodás, vagy a település klímavédelmi programok végrehajtása is.
Kaderják Péter az energiaellátás biztonságának megerősítésével kapcsolatban elmondta, hogy a kormány stratégiai céljai között szerepel az ország energiaimport-függőségének a csökkentése a hazai szénhidrogén- és megújuló erőforrások intenzívebb hasznosításával, a régiós áram és gázpiaci integrációk erősítése, valamint a földgáztárolói kapacitások jobb kihasználása.
Az államtitkár beszélt arról, hogy a kormány végrehajtja az energiaszektor klímabarát átalakítását: csökkenti a villamosenergia-szektor szennyezőanyag-kibocsátását, támogatja az energiafogyasztás csökkentésére tett innovatív megoldások elterjedését és zöldíteni és versenyképesebbé kívánja tenni a távhőszolgáltatást.
Az energiaügyekért felelős államtitkár kitért arra, hogy a kormány szeretné kihasználni az energetikai innovációban és a klímaváltozás elleni küzdelemben rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségeket a zöldítési programokon keresztül.
Kaderják Péter azt mondta, hogy a 2030-40-es célok elérésének jelentős még a becsült költsége is, a 2030-as célok 14 ezer, a 2040-esek 20,4 ezer milliárd forintba kerülnek úgy, hogy ehhez jön még a Paks2 beruházás 4 ezer milliárd forintos költsége és nincs benne a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének minimálisan 500 milliárd forintosra becsült költsége.
MTI
