Huszonhárommilliárd dollár, vagyis több mint ötezer milliárd forint. Ennyibe került eddig az amerikai kormányzat és a közszolgáltatások leállása a Moody's elemzői szerint. „A közvetlen hatások természetesen az elveszett munkaórákból és a szabadságolásokból, valamint a termelés leállásából adódnak, de persze a közvetett hatásokról is egyre többet hallunk. Az emberek hatnak a magánszektor tevékenységére, a közlekedésre, üzleti aktivitásra, és ezeket a dolgokat elég nehéz a szokásos statisztikai adatokkal mérni, részben azért, mert az elmúlt napokban nem voltak ilyen adatok a leállás miatt” – mondta Mark Hopkins, a Moody's vezető közgazdásza.
A Standard & Poor's a washingtoni pénzügyi-politikai válság miatt 3-ról 2 százalékra csökkentette az amerikai gazdaság idei növekedési kilátásait.
Valamennyivel derűlátóbbak az elemzők a Wall Streeten. A szenátusi megállapodás és a költségvetési plafon megemelése eloszlatta a kételyeket a piacok és a gazdaság körül. „A harc most már arról szól, hogy mennyivel csökken a szövetségi hiány. Az, hogy 200 vagy 300, esetleg 500 milliárd dollárral csökken, most nem mérvadó. Lejtmenetben van. Lassú növekedés. Alacsony infláció. Alacsony kamatok. A részvényárak növekednek” – elemezte a helyzetet David Kotok, a Cumberland Advisors befektetési szakembere.
A papírok több mint 1 százalékkal emelkedtek, ezzel az S&P 500, majdnem rekordot döntött. Európában azonban más a helyzet. „Miután az a forgatókönyv valósult meg, ezért a várt vagy elvárt eufória is elmaradt, és a másik ok az az lehet, hogy a megoldásokat most inkább a szőnyeg alá söpörték az amerikaiak, nincs végleges megoldás sem a költségvetési kérdésekre, sem az adósságplafon-emelésre, úgyhogy ennek sem igazán tud örülni a piac jelenleg” – mondta Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. vezető elemzője.
Míg a három legnagyobb hitelminősítő közül kettő megerősítette az USA-ra vonatkozó legmagasabb besorolását, addig a kínai Dagong Global öt fokozattal leminősítette az amerikai gazdaságot, és további negatív besorolásokat helyezett kilátásba. Az USA legnagyobb hitelezője egyébként Kína.
