„Minden ágazatnál külön-külön béremelési program indult, ezeknek a léptéke érezhető” – fogalmazott a Hír TV-nek az Emmi államtitkára. Az őszi bértárgyalások előtt a kormány korábbi intézkedéseit magyarázta Rétvári Bence. A humántárca államtitkára szerint eddig is sokat tettek a bérek terén.
„Jóval nagyobb léptékben igyekeztünk emelni ezeken az életpályákon a béreket, a fizetéseket, a jövedelmeket. És hát ez látható is, hiszen a közszférában, a piaci szférában is, hogyha összességében nézem, 51 százalékkal emelkedtek 8 év alatt a bérek, amely egy nagyon-nagy léptékű emelkedést jelent” – tette hozzá.
A sajtóban megjelent számok szerint a minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forintra nőhet. Ez ugyanakkor bérfeszültséget okozhat például a közszférában, ott ugyanis nem minden esetben ezeket számokat veszik alapul az illetmények kiszámításakor.
„Érzékeljük a területen levő feszültséget, és tisztában vagyunk azzal is, hogy milyen életpálya előrelépések történtek, de azt látjuk, hogy nem véletlenül hiányzik 100 ezer ember a 680 ezerből. Ez azt mutatja, hogy a létszámhiány minden területen kialakult, ez összefügg a keresetek növelésével, illetve annak hiányával” – mondja Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
A szocialisták szerint törvényben kellene rögzíteni a minimum kereseteket – Varga László úgy véli, hogy a költségvetés átalakításával lenne lehetősége korrekcióra a kormánynak. „A vetítési alap itt a bértáblákban minimálbér illetve garantált bérminimum legyen, és be is lehetne vezetni egy diplomás bérminimumot, így a bértorlódás megakadályozható lenne, és azt gondolom, hogy azok a feszültségek, amiket egy-egy ilyen változás okoz, azok is csökkenthetők lennének” – mutatott rá az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A Világgazdaság korábban arról írt, hogy a jövő évi minimálbér-számokat legkésőbb decemberben hozzák nyilvánosságra.
